20 évvel ezelőtt, 2004. november 19-én tört ki a Magas-Tátrában a pusztító Alžbeta nevű szélvihar. Az erdészek az elmúlt 20 évben több mint nyolcmillió facsemetét ültettek el az ún. mesterséges regeneráció keretében, ezek kétharmada tűlevelű volt.
A tátrai vihar hatásait és az erdők jelenlegi állapotát Miroslav Jurčo, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) Védett Terület Gondozási osztály vezetője mutatta be egy Tátralomnicon tartott médiatalálkozón. Elmondása szerint a természetes megújulás és a meghozott intézkedések révén két évtized alatt 8 ezer hektár területet sikerült helyreállítani a nemzeti park állami kezelésű területén.
Bár nem ez volt az első szélvihar a Tátra történetében, hatása katasztrofális volt. A szél 12 600 hektárnyi erdőt pusztított el, ebből közel 9 ezer hektárt az akkori TANAP Állami Erdészet által kezelt területen, ahol több mint kétmillió m3 faanyagot károsított.
A szélvihar nem csak jelentős anyagi károkat okozott, hanem egy emberéletet is követelt, a vihar az elmúlt harminc év tíz legpusztítóbb európai szélvihara közé is bekerült. A természeti csapás elsősorban a Tátra középső részét, nagyjából a Csorbató (Štrbské Pleso) és Matlárháza (Tatranské Matliare) közötti területet érintette.
Az erdészeknek 2005 végére a természeti csapás mintegy 88 %-át sikerült feldolgozni. Az osztályvezető szerint akkoriban csak az erdei utak és veszélyeztetett helyek javítására és megerősítésére 35 millió szlovák koronát költöttek. A szélvihar következményeinek felszámolásával kapcsolatos munkák végül 2006 májusában fejeződtek be.
Ezt követően az Állami Természetvédelmi Hivatal döntései alapján az erdészeknek nem csak a beavatkozásmentes területeken, hanem ott is, ahol a vihar következményeit teljes beavatkozás nélkül vagy egyes faállományokban úgynevezett biomassza formájában kezelni lehetett volna, meg kellet hagyniuk a fatömeg mintegy 28 %-át. Az erdészek szerint ez a feldolgozatlan fatömeg vált a kéreg rovarok táplálékbázisává. Ennek következtében 2014-re több mint 4000 hektár erdő pusztult el és pusztult el a betűzőszú (Ips typographus) által. Ennek 46 %-a beavatkozásmentes területen történ, ahol nincs lehetőség utólagos tisztításra és újra telepítésre.
A pusztító vihar következményeinek felszámolása mellett az akkori TANAP Állami Erdészet az elpusztult erdei ökoszisztémák rekonstrukcióját, revitalizálását, helyreállítását és tűz elleni védelmét célzó projekteket kezdett megvalósítani, melyeket tudósok, kutatók és gyakorlati szakemberek dolgoztak ki. A projektek célja stabil, természetközeli szerkezetű erdők létrehozása volt, amelyek fajilag, korban és térben is változatosabb, mint a faállomány természeti csapás előtti összetétele.
„Húsz év professzionális erdészeti munkájával olyan változatos, ellenálló erdőket tudtunk nevelni, amelyek betöltik közhasznú funkciójukat. Az ilyen erdők a jövőben jobban képesek lesznek szembenézni az éghajlatváltozás hatásaival, megakadályozzák az eróziót, megtartják a vizet a tájon, és jelentősen hozzájárulnak a környezet biológiai sokszínűségének növeléséhez” – áll a TANAP jelentésében.
Tátraváros (Vysoké Tatry) vezetése és a nemzeti park november 19-én, kedden több rendezvénnyel emlékezik meg a vihar 20. évfordulójáról. Délelőtt a tátralomnici TANAP Múzeum tudományos konferenciát szervez, délután 16 órakor „20 év után” címmel kiállítás nyílik az újtátrafüredi fürdő Kongresszusi termében. Ótátrafüreden 15:30-kor megemlékezést tartanak a Szélvihar emlékművénél, Poprádon 16 órakor a Tátraalji Múzeumban (Podtatranské múzeum) a „Tátrai bóra 20 év elteltével” című filmet nézhetik meg az érdeklődők.
Forrás: https://spis.korzar.sme.sk
