A tapasztalt túrázók, hegyimentők és túravezetők már évek óta próbálják felhívni a figyelmet, hogy a túrázóknak télen mindig legyen a hátizsákjukban hágóvas vagy legalábbis hómacska. A figyelmeztetések végül hatottak, és napjainkban már egyre többen indulnak a Tátrába hómacskával (és hamis biztonságérzettel) felszerelkezve. Bár az instrukciók hatottak, kiderült, hogy ez Pandora szelencéje, mivel az emberek gondolkodás nélkül rábízzák az életüket a hómacskákra.
A Tátrában a koronavírus járvány és a külföldi utazások nehézkessége miatt jelentősen megnövekedett a turisták száma, ami valóságos vásárlási lázzal járt együtt. A sportfelszerelést árusító üzletek még soha nem tapasztaltak ilyen mértékű fellendülést. A hómacskától kezdve a kamáslin keresztül a sílécekig mindent el lehetett adni. Bár a gyalogos turistaforgalom talán nem nőtt jelentősen, a sítúrázás a síelők számát tekintve diadalmenetbe kezdett. Ennek oka valószínűleg a sífelvonók időszakos lezárása volt. Sokan voltak, akik nem tartották tiszteletben a turistautakon történő közlekedés alapvető szabályait (a gyalogosnak mindig elsőbbsége van!), valamint a nem vették figyelembe a síelésre kijelölt területek terepviszonyait. Ez többek között azt eredményezte, hogy a Tátrai Nemzeti Park (TPN) a Pańszczyca-völgyet (Dolina Pańszczyca) kénytelen volt lezárni a turistaforgalom előtt. Az alapvető lavinaismeretek és a lavinafelszerelés hiánya sok balesetben játszott szerepet, az Óriás-hegységben (Karkonosze) például halálos lavinabaleseteket eredményezett. Az utóbbi években a Tátrában is tömegesen feltűntek a kocaturisták – még a Tátra főgerincén is megjelentek, ahol a korábbi években nem láthattuk őket. Egy kis vidámpark vagy lakótelepi dombokból összerakott hegy, ami végül is alpesi jellegű… De koncentráljunk a lényegre, azaz a túrázásra.
A kirándulók/túrázók tömegesen vásárolták a hómacskákat, minden lehetséges üzletben felvásárolták a készletet. Ez nagyon pozitív tendencia, hiszen korábban (és ez sajnos még napjainkban is előfordul) sokan még a völgyekben is „az életükért küzdöttek”, és semmilyen segítségük nem volt a kemény, fagyott hó vagy jég leküzdéséhez.
A hómacska könnyen beszerezhető – szinte bármelyik túraboltban megvásárolható, nagyon kicsi a súlya, könnyen elfér a hátizsákban és bármilyen cipőre ráerősíthető. Jelentősen javítja a biztonságot, de csak bizonyos körülmények között és korlátozott meredekséggel, mert ne feledjük, ezek azért még mindig csak „játékszerek”. Ezek a tények azonban nem tántorítják el a turistákat, akik a biztonság hamis látszatát keltve egyre magasabbra, egyre meredekebb terepre indulnak hágóvas nélkül. Hogy végződik egy ilyen túra? A legtriviálisabb esetben egy viszonylag biztonságos négykézlábas ereszkedéssel. Egy esés viszont akár végtagtöréssel, a gerinc vagy a fej sérülésével, a mélybe zuhanással, egy sziklának vagy legrosszabb esetben egy másik személynek történő ütközéssel járhat, vagy lavinát indíthat el. Végül is mi történhet? Legfeljebb elesek. A legtöbb balesetet „csak egy esés” okozza.
A turisták szemében legnagyobb tekintélynek örvendő Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) negatívan, sőt némi megdöbbenéssel nyilatkozik a nehéz terepen hómacskát használva bekövetkezett balesetekről. Lássunk néhány esetet a 2020/2021-es téli szezonból a TOPR heti jelentéséből:
„Nem sokkal 15 óra után a szemtanú hívta fel a TOPR-t a Száraz-fogak (Suché Czuby) közeléből, aki közölte, hogy látott egy turistát, aki a meredek hóban lecsúszott az ösvényről. Megállt, de fél meg-mozdulni. Hómacska van a lábán, de nincs jégcsákánya!”
„Nem sokkal délután 4 óra után egy turista felhívta a TOPR központját, és közölte, hogy pár perccel korábban lecsúszott a Volovecről (Wołowiec) egy meredek vályúba a Felső-Chochołowi-völgy (Wyżnia Chochołowska Dolina) felé. Nem sérült meg, de fél, hogy lezuhan a meredek havas lejtőn. A központból négy hegyimentő indult a Chochołowi menedékházhoz, ahonnan motoros szánnal mentek tovább a Felső-Chochołowi-völgybe, majd sílécen közelítették meg a bejelentőt. 18 óra körül hangkapcsolatot létesítettek vel, majd 18:30-kor elérték a turistát. Kiderült, hogy egyedül indult a Volovecre, és a ködben, szélben és hóesésben elvétette az ereszkedést, és egy meredek Ék-i vályúba tévedt. Hómacskával a lábán megcsúszott a meredek havon és kb. 300 métert csúszva a vályú alján állt meg. A turista nagyon szerencsésnek mondhatja magát, hogy csúszás közben nem ütközött a szikláknak, ezúttal vele volt az őrangyala.”
„Nem sokkal 12.30 előtt hívta a TOPR-t egy turista, aki közölte, hogy a Zawrat megközelítése közben kicsúszott a Zawrat-vályúban (Zawratowy Żleb), és csúszás közben elvesztette a jégcsákányát. A kicsúszás okozta félelemtől eltekintve sértetlen, de a leereszkedéshez segítséget kér. A Murowaniec menedékházból elindult felé a szolgálatban lévő hegyimentő, aki a Gąsienica-Fekete-tó (Czarny Staw Gąsienicowy) környékén találkozott három turistával, köztük azzal, aki kicsúszott a havasa vályúban. Kiderült, hogy reggel hárman indultak a menedékháztól a Zawratra. Kettőjüknek volt hágóvasa és jégcsákánya, a harmadiknak (aki kicsúszott) szintén volt jégjégcsákánya és hómacska volt a lábán. A turisták, akik hágóvasban túráztak, gyorsabban és biztonságban feljutottak a Zawratra, és ott várták a barátjukat. Mivel nem tudták kivárni, sem felhívni, elindultak lefelé a vályúban, és rátaláltak barátjuk jégcsákányára. Tovább ereszkedve találkoztak vele és innen már együtt indultak lefelé a Gąsienica-Fekete-tó, ahol találkoztak a szemből érkező hegymentővel.”
„Délután 14.30 előtt érkezett a bejelentés a TOPR-hez, hogy egy turista elakadt a vályú felső részén a Zawrat megközelítése közben. Erősen fázik, és csak hómacska van a lábán, megmozdulni is fél. Felszállt a helikopter.”
„16:05-kor érkezett a bejelentés a TOPR ügyeletére, hogy egy turista kicsúszott, miközben ereszkedett a Tengerszem-csúcsról (Rysy). Miután felszállt a helikopter, a hegyimentők annak fedélzetéről megláttak egy turistát kb. 100 méterrel a Tengerszem-csúp (Bula pod Rysami) felett. A hegyimentők a közelben landoltak, és miután ellátták és hordágyra fektették, a helikopter fedélzetén kórházba szállították. Mint kiderült, a hóval borított Tengerszem-csúcsról ereszkedett lefelé, és hágóvas helyett hómacska volt a lábán, ami jobban illik egy sétához a Krupówkin (Zakopane sétálóutcája), mint a hegyekhez. Megcsúszott, és mivel a jégcsákány kiesett a kezéből, így nem volt mivel fékeznie az esést. A meredek hóban történő lecsúszás és a hóból kiemelkedő szikláknak való ütközés következtében fejsérüléseket, gerinc- és medence sérülést, erős, mély horzsolásokat szenvedett.”
Azt gondolhatnánk, hogy a Tátrában az Alsó erdei utat (Droga pod Reglami) és a Halastavat (Morskie Oko) kivéve senki nem indul hómacskát használva. De vannak itt magasabban fekvő turistautak is – Tengerszem-csúcs (Rysy), Zawrat-hágó (Zawrat) a Gąsienica-völgyből (Hala Gąsienicowa). A főgerincen lévő Száraz-fogak (Suché Czuby) sem a legkönnyebb útvonal, azt mondanám, hogy a Giewonttal együtt a legnehezebb a Nyugati-Tátrában. A Volovec (Wołowiec) az egyik legigényesebb csúcs, különösen, ha csúszós, olyankor ott kötelező felszerelés a jégcsákány. Ha a túrázók hágóvasat viselnének, és ha tudnák, hogy kell használni a jégcsákányt, és hogyan kell vele fékezni, talán nem történnének balesetek.
Még a Lengyel-Öt-tó völgyének (Dolina Pięciu Stawów Polskich) megközelítése is megköveteli a hágóvasat, és ha jeges a terep, akkor jégcsákány is szükséges, miközben vannak olyanok, akik edzőcipőben, az ambiciózusabbak hómacskában, vagy a városi műbőr cipőjükre erősített szegecses csúszásgátlóval mennek felfelé a meredek fagyott havon – a felelőtlenség parádéja. Visszafelé aztán freestyle-ban ereszkednek – fenékre, fejre esve, lábujjhegyen kapaszkodva, a cipőjükbe akadó hómacskával a tengelyük és a fejük felett szaltózva, jégcsákány nélkül, sapkájukat és felnőtt méltóságukat elveszítve, végül félelemmel nézve a többi turista – a száguldozók, a megállni képtelenek, és azok szemébe, akikbe esetleg meggondolatlanul belecsúsznak, kétségbeesetten keresve valamit, amivel fékezni tudnak, gyökerestől tépve ki a fákat. A fenéken csúszás szórakoztató, hasznos is lehet, de csak biztonságos terepen, hágóvas és jégcsákány nélkül. A nem megfelelő felszerelés miatt ez mindenkire valódi veszélyt jelenthet, aki egy potenciális lavina közelében vagy hatótávolságán belül tartózkodik.
Először is meg kell szabadulnia a meglévő felszereléshez való ragaszkodástól, soha ne azt nézzük, hogy mi van az otthoni túraszekrényünkben. Gondoljuk át, hogy mire van szükségünk, azt tudjuk-e használni, aztán vegyük ki a szekrényből, kölcsönözzünk valahonnan, vagy módosítsuk a terveinket. Nincs más lehetőség.
Hol használható a hómacska*?
* „hómacska” kifejezéssel arra az eszközre gondolunk, amikor a bakancs teljes talpa alatt éles fogakkal ellátott láncok vannak, melyet egy gumi perem vesz körbe, amely jól tartja azt a lábbelin.
Ha kemény a hó, minden tátrai völgyben tett túránkra magunkkal vihetjük és használhatjuk a hómacskát egészen addig, amíg el nem kezdünk felkapaszkodni a meredek lejtőkre vagy a gerincekre. A Lengyel-Tátrában ilyen pl. a Halastó (Morskie Oko), a Ruszin-tisztás (Rusinowa Polana), a Murowaniec menedékház (Schronisko Murowaniec), a Konrád-rét (Hala Kondratowa), a Palánkos-rét (Polana Strążyska), az Ornak-tisztás (Hala Ornak) és a Chochołowi-tisztás (Polana Chochołowska). Vegyük a Felső erdei utat (Droga nad Reglami) a felső határnak, ahol még hómacskát használunk. Ez alól az egyetlen kivétel a Rét-hegy (Grześ) lehet, ahol a hómacska még használható.
A fenti turistautakat bizonyos feltételek teljesülése esetén hómacskában is biztonságban végig lehet járni. Egyáltalán nem használható viszont felmelegedés során, illetve amikor a jeges felületet vastag porhóréteg borítja. A hómacska fogai túl rövidek (kb. 1,5 cm) és a friss vagy nedves hótól könnyen eltömődnek, amikor pedig nem érik el a jeget vagy a keményre fagyott havat, akkor szinte semmi biztonságot nem jelentenek. Felmelegedésnél az is rémálom, hogy állandóan meg kell ütögetni a talpunkat, hogy leverjük róla a fehér hótömböt, nehogy úgy érezzük, mintha fapapucsban járnánk. A hómacskán nincs olyan kiegészítő (hódobáló, hómentesítő), amely megakadályozza, hogy a hó az aljára tapadjon. Míg a Halastó (Morskie Oko) felé vezető úton nem áll fenn zuhanás veszélye, maximum kéz- és lábtörtést szenvedhetünk, becsúszhatunk a lovaskocsi alá vagy a fejünket egy sziklának üthetjük, de ha eldugult hómacskával megyünk a Palánkos-völgyből (Strązyska Dolina) az Őz-szikla felé (Sarnia Skala), vagy a II. János Pál pápa körforgalomból (Rondo Jana Pawła II) a Nosalra (Nosal), lecsúszhatunk a meredek lejtőn, és egyenesen egy fának csapódhatunk. Veszélyes.
A hómacskának sajnos megvan az a hátránya is, hogy szereti tönkre tenni magát. Elszakad a gumi, eltörnek a fém fogak, elszakad a lánc. Ez leginkább egy meredek lejtőn történhet meg, vagy ha túl nagy cipőre vesszük fel őket. Ha egy meredek lejtőn túl kicsi hómacska van a cipőnkön, akkor biztosan eltörik. Ez a komoly hiba megfelelő okot ad arra, hogy nem érdemes teljesen rábízni az életünket.
Mindenhol, ahol a hómacska nem nagyon használható – vagyis a Lengyel-Tátrában a fent említett területeken kívül – hágóvasra van szükség. Ez egy masszív eszköz, meglehetősen megbízható, bár hibák természetesen itt is előfordulhatnak – a csatlakozók vagy a műanyagok eltörhetnek. Az, hogy valakinek hómacskában sikerült megmásznia egy csúcsot vagy gerincet, még nem jelenti azt, hogy ott biztonságban volt. Ne becsüljük túl ezt a gumijátékot. A betonkeménységűre fagyott meredek lejtőkhöz, meredek jéghez, a sziklamászás elemeit tartalmazó mászáshoz a hágóvas az egyetlen megfelelő felszerelés. A hómacskának nincsenek olyan elülső fogai, amelyek tökéletesen alkalmasak lennének a nehéz terepre.
Végül a legutóbbi tragikus baleset ebben a témakörben december 30-án következett be, amikor egy 21 éves nő csúszott ki és zuhant le a Tengerszem-csúcsra (Rysy) vezető turistaúton. A baleset péntek délután történt a csúcsra vezető út felső részén, a hegyimentőket 16:30-kor értesítették. Kiderült, hogy a szerencsétlenül járt nő a barátnőjével és két másik társukkal indult a csúcsra társaik azonban félúton visszafordultak. A szerencsétlenül járt fiatal nő a csúcsra vezető út felső részén csúszott ki, és kb. 150 méterrel a Tengerszem (Czarny Staw pod Rysami) felett állt meg. Zuhanás közben szerzett sérülései következtében a helyszínen életét vesztett.
A mentés során a hegyimentők találkoztak két cseh turistával, akik elvétették az utat, nekik is a hegyimentők segítettek leereszkedni. Valamennyi turistának, aki pénteken a hegyimentők segítségére szorult, hómacska volt a lábán!
„Ez nem olyan felszerelés, amellyel a hegyek magasabban fekvő részeire elindulhatunk. A hómacska sík terepen, városban, esetleg a Palánkos- vagy Kościelisko-völgyben való sétára alkalmas. Ha azonban meredek terepen túrázunk, ott hágóvasra van szükség és jégcsákányra. Nem támaszkodásra, hanem arra, hogy egy esetleges kicsúszás során lassításra használjuk” – mondta Tomasz Wojciechowski, a TOPR ügyeletese.
Andrzej Maciata, a TOPR hegyimentője elmagyarázza a különbséget a hágóvas és a hómacska között. „A hágóvas tartósan rögzítve van a cipőhöz. Az ehhez használt bakancsok is különlegesek, kemény talpúak. A jól rögzített hágóvas nem esik le járás közben. A hómacskát viszont nem rögzíthetjük tartósan a cipőhöz, azt csak egy rugalmas gumiszalag rögzíti. Ez a gumiszalag annyira rugalmas, hogy meredek lejtőn könnyen lecsúszik a cipőről” – magyarázza Andrzej Maciata.
Forrás: https://www.aktualnewarunki.pl; https://gazetakrakowska.pl; Fotók: Maja Sindalska/Aktualne Warunki w Górach; Thommey
Hómacskából is többfajta létezik, vásárlás előtt érdemes utána járni. A kollégák is leteszteltek párat:
