Michal Trnovský már nyolcéves korában különféle figurákat faragott fából, majd kilenc évesen elkészítette első szobrát, Pinokkió híres figuráját. „14 évig megvolt, majd hangyák költöztek bele” – mondta mosolyogva. Többnyire fából alkot, de kő, homok, beton és acélszobrai is vannak. Liptóújváron tanulta meg a művészi famegmunkálást, édesapja Miroslav Trnovský szintén fafaragó művész, mindketten aktívan alkotnak. Immár harmadik alkalommal mérette meg magát a jéggel történő munkában a Tarajkán (Hrebienok), ahol a világ tíz országának jégszobrászaival versenyzett, a versenyzőknek összesen 50 tonna jég állt rendelkezésükre.
A jégszobrászoknak általában nyolc órájuk van egy jégszobor elkészítésére. „Ha nem sikerül, nem nyerünk” – nevet Trnovský. Olyan szobrot szerettek volna készíteni, ami hosszabb ideig tart és nem olvad el (vagyis vastagabb jégből készül), de nem sikerült. A jégszobrásznak először is át kell gondolnia, hogy milyen szobrot szeretne faragni. Ez néha egy hétig is eltart, néha csak két napig. „Sokszor fotókból merítek inspirációt, az utolsó szobromhoz makettet is készítettem és papírra is lerajzoltam.”
A zsűri 20 percenként ellenőrzi a versenyzőket, felmérik, hogy haladnak a jégszobrászok, és figyelnek a kivitelezés minőségére. Sokat jelent maga a dizájn, az alkotásnak igényesnek kell lennie. „Bár a korábbi években egyszerűbb alkotások is nyertek, de ezeket is terveknek megfelelő minőségben kell elkészíteni” – magyarázta Trnovský. A jéggel történő munka különleges a fafaragó számára, hiszen a jég más fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, mint a fa, amellyel Trnovský a leggyakrabban dolgozik. Elmondása szerint az általa gyakran használt anyagok közül a jéggel a legkönnyebb dolgozni. „Amikor a fűrésszel vágok, látom, hogy merre megy, mivel a jég áttetsző. A munka legnehezebb része talán az egész felépítése és az anyag előkészítése” – mondja.
A faragóknak tíz, egyenként 120 kg súlyú jégtömb állt rendelkezésükre, amely Lengyelországból érkezett. Trnovský egy olajmentes elektromos láncfűrésszel faragta a jeget, a finomhangoláshoz, a részletek kidolgozásához különféle vésőket vagy kaparókat használt. Elmondása szeriont már nem érzi a hideget, amikor jéggel dolgozik. Amikor segédkezett a Tátrai Jégdóm elkészítésében, az egy hónapos munka során csupán két napig érezte a hideget. A szobor részleteit vésőkkel és kaparókkal formálja, de a jéggel való munka nagy részét szigetelt kesztyűben végzi.
„A 120 kilogrammos jégkockákkal való munka komoly kihívást jelent. Bár több réteg ruhát viselünk, amikor mozgunk, nincs időnk fázni.” Miközben a jégszobrot készített, munka közben még izzadt is. „Plusz tartományban volt a hőmérséklet, mi pedig intenzíven dolgoztunk. A kesztyűm teljesen átázott, le kellett cserélnem.”
A győztes szlovák csapat szobra azonban sajnos már nem látható a Tarajkán, csak néhány napig bírta. A versenyt követő napokban meleg volt, sütött a nap, és gyorsan elolvadt. „Ha sátorban készítenék a szobrokat, ahol hűtés és állandó mínuszos hőmérséklet van, mint például a Jégdómban, tovább tartanának” – mondta Trnovský.
Az egyre melegebb téli időjárás miatt azonban a jégszobrászok igyekeznek minél hamarabb elkészíteni a szobrot, amikor még nulla fok alatti a hőmérséklet. Ha túl meleg van, úgynevezett szárazjéggel dolgoznak, amit hóval és vízzel kevernek össze. Ezzel töltik ki a tömbök közötti hézagokat, melyek így erősebben kötődnek egymáshoz. Amikor odakint ideálisak a körülmények, a jéggel való munkák tovább tartanak. „Versenyben vagyunk, és nem számíthatunk arra, hogy a jégszobrok a lehető leghosszabb ideig fennmaradnak. Tavaly éppen emiatt nem sikerült. Úgy szerettük volna elkészíteni a szobrot, hogy minél tovább álljon, ezért vastagabb jégből készítettük, mindhiába.”'
Ezúttal más taktikát választották, de a szobor néhány napon belül elolvadt. Itt is érzékelhető az egyre melegebb tél hatása, amihez a jégszobrászoknak is alkalmazkodniuk kell. Amikor melegebb az idő, akkor kisebb, akár 150 centiméter magas szobrot kell készíteniük. „A legutóbbi szobor, amit készítettünk, két és fél méter magas volt” – mondta. Az időjárás kiszámíthatatlansága miatt a jégszobrászok a verseny előtt két tervet is készítenek – az egyiket jó, a másikat rossz időre. Számukra az a jó időjárás, amikor a hőmérséklet 0 fok alatt van. A körülmények azonban egyre rosszabbak.
„Jégszobrokat készíteni egyszeri dolog. Korábban akár egy hónapig is kitartottak, most alig három napig. Az első években ideális körülmények voltak, a szobrok sokáig kitartottak. Mostanában viszont legtöbbször minden gyorsan elolvad” – tette hozzá Trnovský.
A Tatry Ice Master jégszobrászverseny tíz éve indult, és a korábbi években is a mostanihoz hasonló időpontban, azaz január végén rendezték meg.
