Az 1990-es évek elején középiskolás voltam a Podhale régióban. Sokszor már kora reggel rövid kirándulásokat tettem a Tátrába, hogy dél körül részt tudjak venni néhány órán.
Egyszer már reggel kilenc óra körül lefelé jöttem a Konrád-púpról (Kopa Kondracka) – ez a csúcs a szlovák határon emelkedik – amikor megállítottak az akkor még létező Határőrség járőrei. A katonák megkérdezték, honnan jövök ilyen korán. Nem hitték el, hogy már visszafelé tartok a csúcsról, ahová hajnalban indultam, hogy még az iskolai órák előtt befejezzem a túrát. Azt mondták, ez lehetetlen, mert a határőrök korábban nem találkozta velem. Arra gyanakodtak, hogy valamit csempészek. Átkutatták a hátizsákomat, amiben a szendvicseken és egy termoszon kívül tankönyvek voltak. Csak ezt követően engedték meg, hogy folytassam az utam Kuźnice felé. Az utolsó pillanatban értem be az órára. Ez az emlék az elmúlt években gyakran elkísért a hegyekben, a határon vezető ösvényeken bolyongva, és örültem, hogy Szlovákiával együtt az Európai Unió tagjai vagyunk, és senkit sem lep meg a jelenlétem ezen a területen.
Ez azonban most megváltozott, a lengyel kormány ugyanis ismét bevezette a határellenőrzést a szlovák határon, egyúttal megtiltotta a Tátra főgerincén vezető turistautakon történő határátlépést. Az ilyen átkelés átmenetileg illegális lett, az előírások szerint ugyanis ugyanazon az útvonalon nem térhetünk vissza Lengyelországba, még akkor sem, ha véletlenül léptük át a határt. Ilyen esetben el kell menni valamelyik működő határátkelőhelyre, ahol ellenőrizhetők vagyunk. Ez sajnos nem egy irreális forgatókönyv, a Határőrség ugyanis sokszor a nehezen értelmezhető előírásokat is érvényre juttathatja. Így volt ez a koronavírus járvány idején is, amikor egy, a Pieninekben pihenő łódźi család karanténba kényszerült, miután Szczawnica közelében véletlenül átlépték a szlovák határt, miközben a Dunajec mentén vezető turistaúton sétáltak. A határőrség tisztjei, akik felfegyverkezve járőröztek a környéken, megállapították, hogy a turisták megszegték az egészségügyi előírásokat. Ez az érvelés abszurdnak tűnt, hiszen milyen kórokozót hozhatnak be hazájukba azok a turisták, akik csak néhány lépést tettek Szlovákiában, nem találkoztak senkivel, nem nyúltak semmihez, majd azonnal visszafordultak? A Határőrség erre nem tudott álaszt adni, az előírásokat mindenesetre nagyon szigorúan betartatta.
A határőrök most ismét fegyverrel sétálnak a határ menti hegyvidéki területeken, beleértve Łysa Polanát is, így a politika ismét belépett a hegyi ösvények közé.
Forrás: https://zakopane.wyborcza.pl
