A Tátrai Nemzeti Park (TANAP) felszólítja azokat a látogatókat, akik a ragadós száj- és körömfájás vírussal érintett területekről érkeznek, hogy a vírus terjedésének idején mérlegeljék a nemzeti park területén történő tartózkodásukat. A nemzeti park a közösségi oldalán hívja fel erre a figyelmet, emlékeztetve arra, hogy a fertőző száj- és körömfájás mind a házi-, mind a vadon élő állatokat érintheti. „Az emberek is lehetnek a vírus hordozói, és hozzájárulhatnak annak terjedéséhez, különösen akkor, ha nem tartják be a szigorú higiéniai előírásokat, főként amikor különböző területek között mozognak” – emlékeztet a TANAP.
A nemzeti park arra is rámutat, hogy a tátrai zerge (Rupicapra rupicapra tatrica) egy endemikus faj, amely kizárólag a TANAP területén él. A szigorú védelem alatt álló zergék különösen érzékenyek a ragadós száj- és körömfájásra. „Ezért fontos, hogy tiszteletben tartsuk természetes élőhelyét, és ezzel biztosítsuk a védelmét” – magyarázza a TANAP.
A vírus hordozója lehet házi kedvencünk, például egy kutya is, amely tovább viheti a betegséget a szabad természetbe. Ezért a TANAP különösen kéri azokat a látogatókat, akik kutyával érkeznek a fertőzött területekről, hogy gondolják át látogatásukat, és tartsák be az összes higiéniai előírást. „A természet és a tátrai állatpopuláció védelme érdekében rendkívül fontos a vírus terjedésének megakadályozása” – hangsúlyozza a TANAP.
Amint arról Jarosław Rabiasz, a lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) munkatársa tájékoztatott, ha a helyzet tovább romlik, fontolóra vehetik a Tátra turizmus elől történő időszakos bezárását is. A szlovák félhez hasonlóan a lengyel hatóságok is aggódnak a zergék egészsége miatt.
A szlovák hatóságok azt gyanítják, hogy a ragadós száj- és körömfájás vírusa nagy valószínűséggel Magyarországról érkezett Szlovákiába. Emiatt a magyar és az osztrák határon szigorították az ellenőrzést és lezártak néhány kisebb határátkelőt. A jelenlegi előrejelzések szerint ez az állapot május 7-ig tarthat.
A ragadós száj- és körömfájás vadállatokra jelentett veszélyének mértékét többek között a Gorce-hegység bölénypopulációjának az 1950-es években bekövetkezett teljes pusztulása is mutatja.
Forrás: https://spis.korzar.sme.sk; https://portaltatrzanski.pl