A Tátrai Nemzeti Park Igazgatósága (TANAP) a tátrai mormota (Svišť vrchovský tatranský) potenciális veszélyeztetettségének minimalizálása céljából megkezdte a rókák befogását és áthelyezését az ötös fokozatú védettség alá tartozó Kő-pataki-tó (Skalnaté pleso) környékén. A nemzeti park szóvivője elmondta, hogy ez a lépés elengedhetetlen a tátrai fauna védelme szempontjából. A befogást azért végzik, hogy biztosítsák a magashegyi élőhely kedvező állapotát, és csökkentsék a paraziták terjedésének kockázatát, amelyek az egész ökoszisztémára negatív hatással lehetnek. A rókákat élvefogó csapdákkal ejtik el, majd alacsonyabban fekvő területeken visszaengedik őket a természetbe, ahol nem jelentenek veszélyt a mormota kolóniára.
Az elmúlt években a rókák egyre gyakrabban feltűnnek a Magas-Tátra magasabban fekvő területein is, például a Kő-pataki-tó környékén. „Ezek az állatok alkalmazkodtak és közelebb merészkednek az emberekhez, ami veszélyes helyzetekhez vezet. Ennek oka, hogy könnyen találnak élelmet, és sok turista eteti őket, mert szeretnék lefotózni a rókákat – így viszont elveszítik természetes félénkségüket” – magyarázta Obžutová.
A rókák olyan területen is tartózkodnak, ahol a tátrai mormota él, amely a nemzeti park egyik kiemelten védett faja. Ez a nagytestű rágcsáló a tátrai ökoszisztémának fontos és védett endemikus faja, egészségük és a téli hónapok túlélése kulcsfontosságú a biodiverzitás fenntartása szempontjából. „A téli hónapok alatt a mormoták hibernálódnak, vagyis téli álmot alszanak. Amikor tavasszal előjönnek, könnyű prédává válnak a nagyobb ragadozók számára. Bár jelenleg közvetlenül nem fenyegeti őket a kipusztulás veszélye, a rókák jelenléte olyan kockázatot jelent, amely csökkentheti számukat” – tette hozzá a szóvivő.
Peter Olexa, a TANAP igazgatója szerint a Kő-pataki-tó környéke évtizedeken át a mormoták élőhelye volt, a populáció hosszú időn keresztül jól fejlődött ott. „Tavasszal és nyáron még a turistautak, felvonók és sípályák környékén is lehetett hallani őket. Sajnos az utóbbi években ezen a területen csökkent a számuk, ennek egyik oka a rókák jelenléte is lehet” – értékelte a helyzetet.
A TANAP úgy döntött, hogy beavatkozik, és néhány éven belül a mormoták visszatérhetnek ebbe a térségbe, ahol valószínűleg már csak egy kolónia maradt. Hasonló beavatkozásokra más magashegyi menedékházak környékén is szükség lehet.
A róka Szlovákia legelterjedtebb és legalkalmazkodóbb ragadozója. Képessége, hogy különböző környezetekhez alkalmazkodjon, nemcsak a túlélést, hanem a virágzást is lehetővé teszi számára különféle ökoszisztémákban. A szóvivő szerint ugyanakkor a róka különböző paraziták számára is a legnagyobb természetes gazdatest, melyek közül néhány az emberre is átterjedhet, komoly betegségeket okozva.
„Az egyik legveszélyesebb ezek közül az echinococcosis (galandférgesség), amely súlyos egészségügyi következményekkel járhat emberekre és háziállatokra nézve” – mondta példaként. A TANAP Kutatóállomása Szlovák Tudományos Akadémia Kassai Parazitológiai Intézete kutatásának eredményei szerint a Tátra területén élő rókák több mint 44 százaléka fertőzött az Echinococcus multilocularis galandféreggel. Ez a tény, valamint a rókák gyakori előfordulása és mozgása a turisták által is látogatott tátrai településeken komoly közegészségügyi kockázatot jelent. „A kórokozók átvitelének kockázata a frekventált üdülőhelyek magas látogatottságával együtt növekszik, különösen, ha nem ideálisak a higiéniai feltételek, és szorosabb kapcsolat alakul ki a vadon élő állatok és az emberek által kísért háziállatok között” – tette hozzá Obžutová.
A TANAP Igazgatósága arra kéri a turistákat, hogy legyenek tudatában a tátrai természetvédelem fontosságának, és felelősségteljesen viselkedjenek. A vadállatok (pl. a rókák) etetése nem kívánt következményekhez – pl. szinantropizációhoz (az ember közelségéhez való alkalmazkodáshoz) – vezethet, valamint növeli a betegségek és paraziták terjedésének kockázatát is.
Forrás: https://spis.korzar.sme.sk
