A Tátrában jelzett turistautak olyan hálózata található, melyek lehetővé teszik, hogy biztonságosan mozoghassunk a hegységben, és megkönnyítik a hegységben történő tájékozódást. De vajon hogyan kezdődött a turistautak jelzésének története? Először is azon kell elgondolkodni, honnan származik egyáltalán a turistautak festékkel történő jelölésének gondolata? A Tátra Társaság (Towarzystwo Tatrzańskie) 1874-ben történő megalapítása idején nem jelölték az útvonalakat, mivel a hegyek akkori ismerői ellenezték ezt az ötletet. A Tátrába kiránduló turisták a tájékozódási problémák miatt nem nagyon mertek egyedül útnak indulni, ez pedig jelentősen hozzájárult a hegyi vezetők szolgáltatásainak népszerűségéhez. Ugyanakkor a Tátra déli oldalán, az akkori magyar oldalon hozzáláttak a turistautak színes festékkel történő jelöléséhez. Ennek köszönhetően egyre többen egyedül indultak a hegyekbe, amely nagymértékben hozzájárult a turizmus növekedéséhez.
A Lengyel-Tátrában az első turistautat a krakkói festő, Walery Eljasz-Radzikowski, a Tátra kiváló ismerője jelezte. 1887-ben, a Tátra Társasággal együttműködve – amely festéket és munkásokat biztosított neki – piros színű jelzésekkel látta el a Jaszczurówkából a Waksmundi-réten (Polana Waksmundzką) a Roztoka menedékházig (Schronisko w Roztocze) vezető ösvényt. Abban az időben a Roztoka menedékház mellett haladt el a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető útvonal, annak nyomvonala nem egyezett meg a jelenleg használt úttal. Az útvonal jelzése a korabeli turisták számára könnyebb hozzáférést biztosított a Halastóhoz, melynek partján akkor már állt a Halastavi menedékház.
