Az 1870-es években kezdte meg sikerekben bővelkedő tátrai tevékenységét a 160 évvel ezelőtt a Torontál megyei Óbébán (ma Románia) született dr. Téry Ödön (1856-1917) orvos, a magyar turistamozgalom egyik megalapítója, a Tátra nagy szerelmese. 1876. augusztus 11-én Schwartz Pál, Still János és Horvay Jakab vezetőkkel ő mászta meg elsőként a Közép-orom csúcsát, melynek megmászását korábban még a nevesebb Tátra-írók, valamint a vezetők is a lehetetlenségek közé sorolták. Egy évvel később, 1877. augusztus 6-án Spitzkopf Márton vezetővel szintén ő volt a Fecske-torony első megmászója. Téry Ödön elsősorban nem hegymászóként, hanem a Tátra ügyének harcosaként vált ismertté, 1889-1891-ig a Magyarországi Kárpátegyesület (MKE), 1892-1910 között pedig a Magyar Turista Egyesület (MTE) ügyvivő alelnöke majd elnöke is volt.
A Téry menedékház őrzi nevét
Dr. Téry Ödön nevét őrzi a Magas-Tátra legmagasabban fekvő menedékháza, az Öt-tó mellett álló Téry-menedékház. 1889-ben az MKE Budapesti Osztályának választmányi ülésén dr. Téry indítványozta, hogy szavazzanak meg bizonyos összeget a Magas-Tátrában egy menedékház felépítésére, lehetőség szerint az Öt-tó katlanában. Ekkor kezdték meg a pénz gyűjtését a menedékház felépítése céljából létrehozott pénzügyi alapba. 1897 februárjában született meg a végleges döntés a menedékház helyéről, majd Pfinn József tervei alapján Majunke Gedeon szepesszombati építész vezetésével 1898-1899-ben felépült a ma is álló épület. Időközben (1898-ban) elkészült az Öt-tóhoz vezető turistaút is, ezek után a terméskőből épült, emeletes menedékházat 1899. augusztus 21-én megnyitották a turistaforgalom előtt.
![]()
Szintén dr. Téry Ödön nevét viseli a Magas-Tátra nyolcadik legmagasabb csúcsa, az Öt-tavi-katlan és a Nagy-Papirusz-völgy közötti Téry-gerincen emelkedő Téry-csúcs (Malý Pyšný štít, 2591 m), valamint a Téry-horhos és a Téry-kuloár. A Téry-csúcs a Fecske-torony (Pyšný štít) északnyugati szomszédja, melyet 110 évvel ezelőtt, 1901. július 17-én Dőry Gyula mászott meg elsőként.
