|
Az Erik nevű medve |
A Tátrai Nemzeti Park Igazgatósága (Spárva TANAPu) és a lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) közös projektje keretében 2014-ben a lengyel természetvédők négy újabb medvét (Iwo, Erik, Filip és Hugo) láttak el telemetriás nyomkövető gallérral. A nyomkövetővel ellátott medvék életét, mozgását kiértékelve nagyon érdekes adatokkal találkoztak, elsősorban az Iwo nevű fiatal hím esetében. A nyomkövető elhelyezése után egy hónappal a fiatal állat az alábbi mozgást végezte: Lengyelországból a főgerincen át átvándorolt Ótátrafüredre, ahol kb. egy hétig a kukákat látogatta. Később nyugat felé indult, végig a Magas- és a Liptói-Tátra déli lejtőin, néhány vadetetőt is meglátogatott, és egészen a Kócs-hegység déli lábáig vándorolt. Itt, kb. útja felénél kissé megtorpant az aktivitása, átkelt a Vág folyón, majd a Nagy-Fátrában található Fenyőházi-völgyben kötött ki, amely Szlovákia leghosszabb völgye.
De csak két napig maradt ott, majd Oszada község határában átbandukolt az Alacsony-Tátrába, ahol aztán nem egészen egy hétig kelet felé vándorolt. A Fekete- és Fehér-Vág torkolatánál, Királylehota közelében ismét átkelt a Vágon, majd Hibbe közelében az autópálya hídja alatt ismét visszatért a TANAP területére. Innen a Magas-Tátrán keresztül jutott el Ótátrafüredre, illetve annak közvetlen közelébe. A nyár további részében felváltva járta az Ótátrafüreden található hulladékgyűjtő konténereket, étrendjét a Tátra lábánál található természetes és a nem természetes élelemforrás között váltogatva. Az egy hónapos vándorlása során több mint 40 vadászati objektumnál megfordult, ezalatt bejárt 1600 négyzetkilométer (160 ezer hektár) területet. Tény azonban, hogy Iwo végül visszatért Ótátrafüredre, ahol hosszú távon a „konténeres medve” életmódra rendezkedett be.
A megfigyelt medvék egy másik példánya is a nemzeti park területén kívüli vándorlással hívta fel magára a figyelmet. Az egyik idősebb, Erik nevű példány több mint egy hónapig tartózkodott a Tátra lengyel részén, konkrétan a Konrád-völgyben, a Gąsienica-völgyben és a Waksmundi-tisztás környékén. Ezután átment a szlovák oldalra, a Poduplaszki- és a Jávor-völgybe, majd a Bélai-Tátra térségébe. Nyár végén és ősszel viszont már a Szepesi-Magurában járt, ahol amellett, hogy természetes módon táplálkozott, rendszeresen látogatta a nagyvadak vadetetőit. Később Felsőzúgón, Ólubló környékén is megfordult, így 2014-ben Erik 400 négyzetkilométer (40 ezer hektár) területet járt be.
Filip az év nagy részét a Tátra szlovák és lengyel oldalán töltötte, a Poduplaszki-völgy és Oravicepuszta közötti területen, de a nyár végén, amikor kezdtek beérni a medvék kedvelt eleségének számító gyümölcsök, a Skorušinai-hegyeken át az Árva folyóig vándorolt. Később az Árvai-hegyekben és az Árvai-Magurán tűnt fel, legnyugatabbra az Alsókubin közelébe található Dluha község határában. Filip így 2014-ben 500 négyzetkilométer (50 ezer hektár) területet járt be.
|
Iwo mozgása 2014-ben |
A legkevesebb információval a Hugo nevű medvéről rendelkeznek a szakemberek, mivel az ő nyomkövetőjének adása technikai jellegű probléma miatt kevesebb mint két hónappal a felhelyezése után leállt. Annak köszönhetően viszont, hogy a nyakán nyakörv van, meg lehet őt különböztetni a többi medvétől, így 2014-ben a fotócsapdák több alkalommal is dokumentálták a mozgását a Tátra szlovák és lengyel oldalán.
A késő őszi és a kora téli időszakban, kb. november közepétől december elejéig a medvék már csak minimális aktivitást mutatnak, ilyenkor – egyes ritka és kivételes esetektől eltekintve – már téli pihenőhelyük közelében tartózkodnak. Megkezdődik számukra az év legnehezebb időszaka, a téli hibernáció, melynek során a vemhes nőstények a téli barlangokban világra hozzák a kicsinyeiket, éhesek, és várják a tavasz érkezését.