Szlovákia különböző hegységeiben a nyári idényben 501 alkalommal kellett segítséget nyújtaniuk a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) munkatársainak, legtöbbször a Magas-Tátrában és a Kis-Fátrában riasztották őket. A HZS statisztikái szerint munkatársaik leggyakrabban alkar-, lábszár- és ujjtöréseknél, ízületi sérüléseknél, vágott sebeknél, eszméletvesztésnél és súlyos kimerültségnél gondoskodtak a szerencsétlenül járt turistáktól. A legtöbb baleset túrázás (231 eset), kerékpározás (57 eset), hegymászás (27 eset), szabadidős sport (23 eset), munkavégzés (5 eset), siklóernyőzés (3 eset), barlangászat (2 eset) vagy egyéb más tevékenység (153 eset) közben következett be.
A hegyimentők a nyári idényben több alkalommal együttműködtek a sürgősségi mentőkkel, embereket mentettek felvonókról, szélviharok idején és áradások során. A legtöbb általuk kimentett személy (333 fő) szlovák nemzetiségű volt, de több lengyel (64 fő) és cseh (62 fő) állampolgárnak is segítettek. A Tátrában 177 beavatkozásra került sor, ebből 143 a Magas-Tátrában, 34 pedig a Liptói-Tátrában történt
A HZS műveleti központjának 18300-as segélyszámát a nyári idény kezdete óta október végéig 313 bajba jutott személy hívta, ami az előző évi hívások számához viszonyítva 11 százalékos, a 2012-es évhez képest pedig 49 százalékos növekedést jelent. A hegyimentőket riasztó turisták között 161 olyan személy volt, aki semmilyen sérülést nem szenvedett.
Nem minden segélyhívás érkezett azonban a 18300-as számra, sokan közvetlenül a hegyimentők egyes regionális központjaitól kértek segítséget. „A nyári idény alatt történt balesetek számának növekedése mellett a halálos balesetek száma is emelkedett. Míg 2012-ben 7 halálos baleset fordult elő, 2013-ban már 9, idén pedig 15, ami a 2012-es halálos baleseteknek több mint a duplája” – közölte a Hegyi Mentőszolgálat. A halálos végű baleseteken kívül további 23 olyan esethez riasztották a hegyimentőket, amikor a sérülteket életveszélyes állapotban adták át az illetékes kórházaknak.
A számokból az is látszik, hogy ez az év jóval munkaigényesebb volt a hegyimentők számára, mint a korábbi évek. Ezért is fontos, hogy mi magunk próbáljuk meg elejét venni a baleseteknek, és csak jól felkészülten induljunk a hegyekbe. A természet erejét nem tanácsos alábecsülni, legyünk mindig óvatosak, hogy ne váljunk a HZS statisztikáinak szereplőjévé.
