Semmi sem utalt arra, hogy ez a nap, 1994. augusztus 11. úgy vonul be a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat történetébe, mint a lengyel hegyimentés történetének legtragikusabb eseménye. Az Olczai-völgyben történt helikopter-baleset során azok haltak meg, akik rendszerint megmentik az emberek életét. Ez a baleset jól mutatja, mennyire veszélyes a mentők munkája.
12:45-kor érkezett a bejelentés – baleset történt Gąsienica-katlanban (Kocioł Gąsienicowa), ahol külföldi turistáknak segítségre van szükségük. A külföldiek nem tudtak mozogni, eltört a lábuk, szükség van a Sokół mentőhelikopter beavatkozására.
Janusz Kubica, aki a mentőexpedíciót vezette, a Mieczysław Ziachból, Roman Kubinból, Rafał Mikiewiczből, Robert Janikból álló „rohamcsoporttal” együtt autóval indult a kórházi leszállóhelyre, ahonnan 13:09-kor felszállt a helikopter. A legénységet Bogusław Arendarczyk és Janusz Rybicki pilótákból, valamint Stanisław Mateja hegyimentő egészítette ki.
„Miután a Száraz-hágóból (Sucha Przełęcz) a Gąsienica-szécsig (Hala Gąsienicowa) vezető útvonalon a levegőből meghatározták a baleset helyszínét, a helikopter egy lebegésre alkalmas terület felett mozgott” – áll a TOPR sajtóközleményében. Janusz Kubica, Robert Janik, Rafał Mikiewicz, Roman Kubin, Mieczysław Ziach felszerelésével együtt alacsony lebegés közben kiugrott a helikopterből.
Később a repülőgép-katasztrófák kivizsgálásával foglalkozó bizottság által lefolytatott vizsgálat során a drámai események egyik résztvevője azt nyilatkozta, hogy a földön egy jellegzetes, a fegyverlövésre hasonlító hangot hallott. Egy pillanattal később egy hegyimentőt látott a földön fekve. Janusz Kubica volt, aki fejsérüléssel a földre zuhant.
„Kollégái felrángatták a helikopter fedélzetére, amely egyből elrepült, miközben leadta utolsó jelentését: 3 perc múlva leszállunk, rohammentőre van szükség” – mondták a hegyimentők.
Ez volt az utolsó üzenet a helikopterről. Aztán több is megjelent, de már más forrásból. Katasztrófáról beszéltek…
Az egyik szemtanú rögzítette a Sokół balesete előtti pillanatot. A videófelvételen a helikopter repülési irányt változtatott, majd miután elvesztette a farok rotort és a rotorlapátokat, több fordulatot is tett, majd függőlegesen egy sűrű erdővel borított területre zuhant.
Négyen vesztették életüket: Janusz Kubica és Stanisław Mateja, a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat hegyimentői, valamint Bogusław Arendarczyk és Janusz Rybicki mentőpilóták.
A vizsgálatot követően közölték, hogy a Sokół balesetét a légcsavar lapát törése okozta. Állítólag ennek volt a következménye, hogy a lapát egy darabja eltalálta Janusz Kubica hegyimentőt. Ezek a vizsgálati eredmények azonban évekkel később vitákat váltottak ki.
Egy névtelen repülőmérnök szerint – aki a Tygodnik Podhalańskiban nyilatkozott a katasztrófáról – a meghibásodást gyártási hiba, nem pedig a hegyimentő figyelmetlensége okozta.
Ezeken az évekkel ezelőtt történt drámai eseményeken minden turistát el kell gondolkodnia. A hegyimentők munkája nem hétköznapi foglalkozás, nem romantikus kaland. Ezek az emberek valóban az életüket kockáztatják azért, hogy másokon segítsenek.
„Sokszor nem veszik figyelembe, hogy minden hegyi repülés nagy kockázatot jelent, és a rossz időjárási körülmények között – pl. erős szél, vihar stb. – végrehajtott beavatkozások még inkább növelik a kockázatot” – mondta Jan Krzysztof, a TOPR vezetője. „A helikopter nélkül, „klasszikus módszerekkel mentő” hegyimentők ugyanolyan balesetveszélynek vannak kitéve, mint bárki, aki felmegy a hegyekbe. Főleg, hogy gyakran olyankor megyünk a hegyre, amikor mindenki a lehető leggyorsabban szeretne onnan lemenekülni!
Forrás: https://wiadomosci.onet.pl
