1933. július 16-án nyílt meg a turisták előtt a Hunfalvy-völgyi menedékház.
Hirdetés
80 évvel ezelőtt, 1933. július 16-án nyílt meg a turisták előtt a Hunfalvy-völgyi menedékház. A Tengerszem-csúcs alatt felépítendő menedékház ötlete a XIX. század végén vetődött fel először, amikor a Tátrában is sokat túrázó osztrák hegymászó, Ubald Felbinger úgy döntött, hogy 100 forintot adományoz a menedékház felépítésnek céljaira. Máriássy Ferenc földbirtokos azzal a feltétellel, hogy az építkezés nem zavarhatja meg a zergék életét, szakmai vitát javasolt a felvetésről. Ez 1893-ben történt, az építkezésre azonban nem került sor. Felbinger ekkor úgy döntött, hogy a felajánlott pénzügyi támogatást három részre szétosztva, három éven át a legsikeresebb hegyi vezetőknek ajánlja fel.
Grandiózus tervek a századfordulón
1895-ben Pfinn József javasolta, hogy a leendő menedékházat tömegközlekedési eszközökkel kössék össze Csorbatóval. A Békás-tavakig fogaskerekű vasutat, onnan pedig felvonót javasolt. A projekt sem állami szinten, sem pedig a turistatársadalomban nem talált kedvező fogadtatásra, és végső soron a Magyarországi Kárpátegyesület (MKE) pénzügyi nehézségei miatt vallott kudarcot. A menedékház tervét az I. világháború után vették elő ismét. 1919-ben a prágai székhelyű Dolgozók Turista Egyesülete az építkezés alapjainak előteremtése céljából gyűjtést rendezett, de az egyesület megszűnésével együtt ez a terv is elhalt.
A Hunfalvy-hágóban felépítendő menedékház terve 1930-ban került ismét napirendre, ekkor 10.000 korona alaptőkével alapítványt hoztak létre a menedékház felépítése céljából. A ház felépítése melletti fő érv a Tengerszem-csúcs nagy látogatottsága volt (akkoriban úgy becsülték, hogy évente 25.000 látogató keresi fel a csúcsot). Az eredeti terv azonban számos változtatáson ment keresztül. Az eredetileg tervezett kétszintes, 50 férőhelyes hálószobákat és a bérlő lakrészét magában foglaló épület helyett később már csak egy egyszerű kunyhót terveztek, bérlő nélkül. Az indítványozók és az építkezés támogatói azonban még a ház helyéről sem jutottak egyességre. Ekkor alternatív megoldásként a Békás-tavak melletti terület került szóba. Röviddel a Hunfalvy-hágóba tervezett menedékház építésének megkezdése előtt az illetékes minisztérium egy korábban Krakkóban megkötött lengyel-csehszlovák egyezmény egyik pontjára hivatkozva (mely szerint a határ menti övezetben nem megengedett az építkezés) úgy határozott, hogy a menedékházat a Hunfalvy-völgyecskében, mintegy 100 m-rel a Hunfalvy-hágó alatt, a Tengerszem-csúcs délkeleti lejtőjén lehet felépíteni.
1931: megkezdődött az építkezés
1929-ben tették közzé a menedékház felépítésének ütemtervét. A következő évben tervezték a Hunfalvy-hágóba vezető régi ösvény kijavítását, majd 1931-ben az anyagok felszállítását és elhelyezését egy ideiglenes raktárban. A KČST vezetősége kérte a vállalkozás pénzügyi, esetleg építőanyagokkal történő támogatását. A menedékház építéséhez szükséges anyagokat és a munkaerőt a Tátrai Helyiérdekű Villamos Vasút fizetség nélkül szállította el a Poprádi-tó villamos megállóig. Az építőanyagok további szállítását a hadsereg végezte, a Poprádi-tóig lovas szekerekkel, onnan katonák vitték tovább, a legfelső szakaszokon polgári személyek segítségével. Az építkezéshez szükséges cementet a Szlovák Cementművek biztosította. A követ közvetlenül az épül menedékház közelében bányászták, a homokot a Hunfalvy-hágóból, a vizet pedig főleg a hómezőkből nyerték ki.
Az építkezés 1931. augusztus 3-án kezdődött. Általában 7 kőműves és 10 segédmunkás dolgozott, akik főleg Liptóból és a Szepességből érkeztek. Egy rögtönzött kunyhóban éltek, és azt az élelmet fogyasztották, amit arra a hétre felvittek. Az építkezés 1932. szeptember 17-én fejeződött be, a menedékház kezelését ideiglenesen a KČST poprádi osztálya kapta meg a következő napon. Az építési munkák 93 munkanapon át tartottak, ebbe beleszámítva a szakembereknek a helyszínre történő feljutását is.
A gránitból készült falakat annak érdekében, hogy ellenálljon a mostoha időjárási körülményeknek, 80 cm vastagságúra építették. Az épületet belülről leszigetelték, dupla ablakokkal és fém zsalugáterekkel látták el. Az épület teteje lapos volt, rostcementből készült, kövekkel megpakolva, hogy ellenálljon az erős szélnek. Az étteremhez kapcsolódó hálószobában 8 darab háromemeletes ágyat helyeztek el.
1933. július 15.
1933. július 15-én erős szélvihar söpört végig a Tátrán, szakadó esővel. Az újonnan épült Hunfalvy-völgyi menedékház (Útulne KČST pod Rysmi) első gondnoka, Alojz Krupitzer nyolc vendégével együtt nem hitte el, hogy a hivatalos megnyitóra, amelyet a következő napon terveztek, egyáltalán sor kerülhet. Az időjárás az éjszaka folyamán azonban valamelyest stabilizálódott, és a tervezett ünnepséget délután a KČST ótátrafüredi osztályának vezetője, Gustáv Nedobrý nyitotta meg, 126 vendég jelenlétében.
A menedékház első bérlői Václav Fisk és Otakar Štáfl voltak a Poprádi-tavi menedékházból, a gondnok Alojz Krupitzer lett, aki ismert síoktató és hegymászó volt. Krupitzer 1938-ig dolgozott a házban, gondoksága alatt a menedékházban friss tejet is kínáltak a vendégeknek, melyet hetente kétszer a Karám-rétről (Poľana pod Vysokou) hoztak fel a rejtett-völgyön és a Hunfalvy-hágón át, 25 literes fahordókban. A további kínálat ideszállítását a Poprádi-tótól megkönnyítette egy hucul ló, katonai szállítónyereggel ellátva, melyet Krupitzer munkaadója, Václav Fišk vásárolt meg, hogy legalább a Békás-tavakig megkönnyítse a teherhordók dolgát.
Röviden összefoglalva ennyit lehet tudni a Magas-Tátra legmagasabban fekvő menedékházának előéletéről, illetve fennállásának első napjairól éveiről. A menedékház története a későbbi években sem szűkölködött érdekes eseményekben, ez azonban már egy másik történet…
Forrás: Ivan Bohuš ml.: Tatranské chaty, 2007.
A menedékház paraméterei (2014.01.01)
Tengerszint feletti magasság: 2250 méter.
Kapacitás: közös helyiségben összesen 14 ágy.
Megközelítési lehetőségek:
Csorbatóról (Štrbské Pleso) a piros jelzésű Felső turistaúton (Magistrála) a Poprádi-tóig (Popradské pleso), innen a Menguszfalvi-völgybe vezető kék jelzésen a Békás-patak (Žabí potok) felett található útelágazásig, majd innen ismét a piros jelzésen 3 óra 45 perc.
Poprádi-tó villamos megállótól (Popradské Pleso) a Poprádi-tóig a kék jelzésű aszfaltozott turistaúton, majd innen a fenti útvonalon 3 óra 35 perc.