A
Tátra a Kárpátok legmagasabb része, melynek hosszú íve Ausztriától Romániáig
húzódik, és amely azzal az egyedülálló címmel is büszkélkedhet, hogy a Föld
legkisebb magashegységeként tartják számon. Bár ez alighanem csak feltételezés,
hiszen valószínűleg senki sem hasonlította össze a kisebb hegyvonulatok kiterjedését,
mégis érdekes kijelentés, amely a világ minden táján felkeltheti az emberek
figyelmét, hogy Szlovákiában van valami, ami annak ellenére, hogy milyen kicsi,
mégis ilyen gyönyörű. A
lepsiden.sk oldal szubjektív összeállítást készített a tátrai rekordokról – legyen
szó természeti adottságokról, növényekről és állatokról, a legfontosabb
közlekedési látványosságról, a legrégebbi, még ma is létező menedékházról vagy
a Tátrában készült leghíresebb játékfilmről. Lássuk hát a tátrai „Leg”-eket.
A
Nefcer-vízesés – Szlovákia legmagasabb vízesése A
Nefcer-vízesés (Kmeťov vodopád) egy több lépcsőből álló vízesés a Nefcer-völgyben
(Nefcerská dolina), a Magas-Tátrában. A legmagasabb és legalacsonyabb lépcső
közötti távolság légvonalban 900 m, az egyes lépcsők magassága kb. 80 m. A vízesést
az Alsó-Terianszkó-tóból (Nižné Terianské pleso) kifolyó Nefcer-patak (Nefcerský
potok) táplálja, mely a Nefcer-völgy sziklás lépcsőin, a Kapor-völgybe (Kôprova
dolina) vezető torkolat közelében, 1580-1200 m magasságban három vízesést
hozott létre. Mai szlovák nevét Andrej Kmeť szlovák természettudósról kapta, eredeti
szlovák neve Nefcerský vodopád volt. A vízesés legmagasabb lépcsője a turistaforgalom
számára nem hozzáférhető.
Fotó: wikipédia
Kúszófüzek
(Salix repens) – A legalacsonyabb fafajok Európában A kúszófüzek
(Salix repens) különböző fajtái mindössze 2–5 cm magasságúak. Ezek a hómezők
körüli alpesi füzek (Salix herbacea, Salix retusa és Salix reticulata) kúszó
állományokat alkotnak a szubalpin és az alpesi övezetben. A növényt fekvő, legyökerező
ágak jellemzik, melyekből levelekkel és virágokkal díszített hajtások sarjadnak.
Ezek a kúszófüzek szőnyeg és rácsos formákat alkotnak. A Salix herbacea az
aljzat kőzettől függetlenül nedvesebb helyeken fordul elő, a Salix retusa
grániton és mészkövön is előfordul, ahol gyakran belenő a sziklák repedéseibe.
A Salix reticulata a Magas-Tátrában főként mészkövön, grániton csak
szórványosan fordul elő.
Szürkefarkas
– A legnagyobb kutyaféle vadállat Európában
A
szürkefarkas (Canis lupus) testhossza 1,2-1,5 m, max. súlya 79 kg. Magányosan
él, de gyakran (különösen télen) falkában is, amelyet egy szülőpár vezet, amit
mindenkinek szigorúan tiszteletben kell tartania. A farkasoknál olyan erős a párkapcsolat
jelentőséger, hogy ha a pár egyik tagja elpusztul, a másik haláláig magányosan
él tovább. Egy farkas akár napi 70 km-t is képes megtenni izmos lábain.
Általában éjszaka vadászik, különösen a beteg, kimerült patásokra, de kisebb
emlősökre is.
Az
emberek között meglehetősen rossz híre van, amely azonban nem feltétlenül igaz.
Az elmúlt száz évben csak egy ember elleni támadást jegyeztek fel 1951-ben, az
is egy pásztorok által megvert és elkergetett farkasról szólt.
Ebben
az összefüggésben említsük meg Európa legnagyobb macskaféléjét, a hiúzt (Lynx
lynx), melynek testhossza 85-130 cm, maximális súlya 36 kg. Pettyes bundája,
rövid farka, sajátos fehér szakálla és hegyes, jellegzetes szőrbojtban végződő füle
van. Magányosan él a középső és a nagyobb magasságban lévő nagy kiterjedésű, sűrű
erdőkben. Túlnyomórészt éjszakai állat, ráadásul nagyon félénk, kiváló
hallással és látással rendelkezik. Védett faj, a Tátrai Nemzeti Parkban kb. 25
egyed él.
