Nem csak zerge és mormota, más érdekes állatok is élnek a Tátrában Hír

Tátrai havasi pocok (Microtus tatricus)

„A Tátrában előforduló endemikus és kevésbé ismert fajok közé tartozik a tátrai havasi pocok, amely szintén jégkorszaki reliktum, azaz a jégkorszak óta itt él” – mondta Feriancová. A szakember szerint ez a kis testű rágcsáló az egyik kevésbé ismert magashegyi faj. Különböző színezetű, többnyire világosszürke bundája, kis füle, rövid farka, ellenben nagyon hosszú bajsza van. „Alkalmazkodott a sziklás környezethez, hosszúkás végtagjai segítségével ássa be magát a falakba. Erős ujjai és hüvelykujjhajlítói izmai vannak, és a koponyája is keskenyebb a havasi pocok koponyájánál” – mondta Feriancová. A mormotához hasonlóan kedveli a napos, meleg lejtőket, főként nagy sziklatömbök között él, ahol a repedések és mélyedések menedéket nyújtanak a ragadozó madarak elől. Nagyon ritka és néhány más rágcsálóval ellentétben teljesen ártalmatlan.

Szintén tátrai endemikus faj a tátrai futóbogár, melyről a természetvédők is csak nagyon kevés ismerettel rendelkeznek. „A Liptói-, a Magas- és a Bélai-Tátra szubalpin és alpesi övezetének nedves, törmelékes élőhelyein fordul elő, e kis fajok esetében is fontos, hogy védjük azokat az élőhelyeket, ahol előfordulnak.

Ez igaz egy másik kárpáti endemikumra, a nagy fémes cincérre is, melynek különlegessége, hogy előfordulása gazdanövényéhez, a fekete lonchoz (Lonicera nigra) kötődik. Főleg olyan helyeken fordul elő, ahol nem megfelelő a tisztítási célú vagy a szélviharokat követő fakitermelés, illetve a vízfolyások kezelése, mivel a fekete lonc nagyon gyakran közvetlenül a víz mellett nő. A faj védelme szempontjából az erdők aljnövényzetének irtása, a természetes élőhelyek elpusztítása és a rovarirtó szerekkel való permetezés is kifogásolható és elfogadhatatlan tevékenységnek tekinthető.

Arktikus tócsarák (Branchinecta paludosa)

A kutatók a XX. században fedezték fel a Tátrában az arktikus tócsarákot, amely olyannyira endemikus faj, a Magas-Tátrában is csak egyetlen tóban fordul elő. Ez a Felső-Furkota-tó (Vyšné Furkotské pleso), amely úgy tűnik, hogy megfelelő környezetet biztosított számára az élethez. „Ennek az apró állatnak a fejlődéséhez barátságtalan körülményekre van szüksége, ezek közé tartozik a tó vizének befagyása és az üledék átmeneti kiszáradása, amelybe a tócsarák az ikráit rakja. Nyilvánvaló, hogy nem minden tóban adottak a feltételek a faj létezéséhez, a Felső-Furkota-tó valószínűleg biztosítja létezésük feltételeit, ezért most csak ott fordul elő. A fajjal kapcsolatban további módszeres kutatásokra lenne szükség, hogy ezt a reliktum fajt a Tátra természetes körülményei között meg tudjuk őrizni a jövő nemzedékei számára” – tette hozzá Feriancová.

Tilos a fürdőzés a tavakban

Ezzel összefüggésben rámutatott, hogy az ilyen kis állatok védelme érdekében is megengedhetetlen a tátrai tavakban történő fürdőzés. Sok turista nem tudja, hogy pusztán az emberek vagy a kutyák úszása, fürdőzése is megzavarhatja az ott élő állatok környezetét. A fürdőzés különböző vegyi anyagokat juttat a vízbe, az állatok túlélése szempontjából viszont rendkívül fontos, hogy a talaj kémiai összetétele zavartalan legyen. A tátrai tavakban élő állatfajok fennmaradása szempontjából nagy veszélyt jelent az engedély nélküli halászat, az apró állatok (pl. bogarak és rágcsálók) életét pedig a kijelölt túraútvonalakon kívüli mozgás zavarhatja meg” – mondta a TANAP Igazgatóság zoológusa.

Forrás és fotó: https://spis.korzar.sme.sk