A jó fizikai állapot, az elhullások alacsony
száma és a napi terepi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tátrai zergeállomány létszáma
továbbra is stabilnak mondható. A július 7-én, egy forró szerdai napon
elvégzett zergeszámlálás során a hőség mellett az emberi tényezők által oly
mértékben nehezítették az állomány tavaszi növekedésére összpontosító
népszámlálást, hogy az így kapott szám nem felel meg a zergepopuláció valódi
állapotának. A zergeszámlálás szervezői ezért megállapodtak abban, hogy a
szokásokkal ellentétben ezúttal nem teszik közzé a zergeszámlálás részleges
vagy teljes eredményét, melyben számos kulcsfontosságú tényező szerepet játszott.
„Annak ellenére, hogy hajnali fél négykor kezdtük a zergeszámlálását, a
hőmérséklet hamarosan extrém értékekre emelkedett. Ez jelentős hatással volt az
állatokra, akik elrejtőztek a sziklahasadékokban, és csak rövid időre bújtak
elő a hómezők maradványain. Több helyen is megfigyeltük, ahogy gondatlanul ugrándoztak
a havon és a hóban hemperegve hűtötték túlfűtött testüket” – mondta Jozef
Hybler, a TANAP Állami Erdők zoológusa. Az erdészek, természetvédők és önkéntesek
számos negatív jelenséget figyeltek meg a völgyekben és a sziklafalak felett. A
Kriván felett egy motoros sárkányrepülő körözött, a Tarpataki-völgy felett
pedig egy mentőhelikopter várta a levegőben, hogy a hegyimentők segítsenek a
sérült turistának. A zergeszámlálás napjai alatt el szokták halasztani a
helikopteres repüléseket, de az életmentésnek természetesen előnye volt. „Ilyen
dolgok megtörténnek, ezek pedig megzavarják magát a számlálási folyamatot, hiszen
a zerge általában hevesen reagál a felülről érkező zajokra” – magyarázza
Hybler. A terepen sajnos a bivak szállásokat is „meg lehetett számolni”, melyeket
kora reggel megleptek az erdészek és a természetvédők. Ez az egyik oka annak,
hogy az a döntés született, hogy jövőre a zergeszámlálást a turisztikai szezon
kezdete előtti időpontban fogják elvégezni, amivel a negatív emberi tényezők
mellett a hőséget is el lehet kerülni.
Valamennyi résztvevő egyetértett abban,
hogy a zergék alacsony száma nem felel meg a valóságnak. A terepen dolgozó mintegy
kétszáz ember közül sokan naponta mozognak a Tátra völgyeiben, akik olyan
helyeken, ahol általában jelentős zergeállomány tartózkodik, a számlálás napján
csak néhány egyedet figyeltek meg. A népesség stabilitásának másik bizonyítéka,
hogy az elmúlt évben nem regisztráltak jelentős számú elhullást. „A zergeszámlálás
során is csak egy tetemet regisztráltunk – egy elhullott zerge teteméből éppen
egy medve lakmározott a Jávor-völgyben. A számlálás során végzett megfigyelések
azt mutatják, hogy a zergék fizikai állapota és egészségi állapota nagyon jó.
Nem figyeltünk meg semmilyen látható betegséget, mint például az alpesi zergék
esetében, ahol sokan rühességben vagy zergevakságban szenvednek” – magyarázta
Hybler. A zergeszámlálás napja azonban így sem volt elpocsékolt idő, különböző
helyszíneken mintákat gyűjtöttek a zergeürülékből, amelyeket kutatási célokra
használnak, és különösen örültek annak, hogy a felnőtt hiúzt láttak a Menguszfalvi-völgy
területén.
A Tátra szlovák és lengyel oldalán élő zergéket
a TANAP Állami Erdők, a TANAP Igazgatóság szakemberei a lengyel TPN
munkatársaival és önkéntesekkel évente kétszer – tavasszal és ősszel –
számolják. A rekordszámot 2018 őszén jegyezték fel, akkor 1431 egyedet vettek nyilvántartásba,
majd az egy évvel későbbi, őszi számlálás számszerű eredmény nélkül végződött. Amíg
idén különösen a hőség akadályozta a számlálókat, 2019-ben sűrű köd borította a
Tátra völgyeit.
