Like a csúcson – avagy hogyan változtatja meg a közösségi média a Tátrát Hír

„Az, hogy a közösségi média hatással van a tátrai turisták létszámára, a krókusz fotózás népszerűségében is megmutatkozik. Jó 10 évvel ezelőtt nem hallottunk olyanról, hogy pl. a Chochołowsi-völgybet turisták tömegei ostromolták volna” – mondja Krzysztof Baraniak, a Facebook legnépszerűbb Tátra rajongói oldala, a Tatromaniak létrehozója. A közösségi médiában megjelenő fotók, posztok arra ösztönözik az embereket, hogy látogassanak el néhány egykor kevésbé népszerű helyszínre. „Akiknek sok követőjük van, ezeken a helyeken fotózza magát, majd a fotókat a közösségi média felületére feltöltve azonnal következik a hólabda effektus. Sok követőjük van, akik szintén látni szeretnék azt a helyet és hasonló fotót szeretnének készíteni” – magyarázza Krzysztof Baraniak.

A kérdés továbbra is az, hogy a biztonságos tátrai túrázás szempontjából mit jelent a Facebook-turizmus. „Néhány évvel ezelőtt a téli időszakban nem indultak tömegek a Tengerszem-csúcsra (Rysy), és nem szabad elfelejtenünk, hogy ez a túra ebben az évszakban sok ember számára kihívást jelent” – mondja Krzysztof Baraniak. Az elmúlt szezonban sok baleset történt a Tengerszem-csúcsra vezető turistaúton, de a TOPR mentőakciók száma a Tátrában nem növekszik exponenciálisan. „Ebben nagy jelentősége lehet a közösségi média pozitív hatásának, melynek köszönhetően a magashegyi túrákra felkészítő tanfolyamok könnyebben elérhetővé és népszerűbbé váltak” – véli Krzysztof. Véleménye szerint ez azt mutatja, hogy a közösségi média pozitív és negatív hatással is van a tátrai turizmusra. „Végül is minden az embereken múlik. Ha valaki lát egy szép téli panorámát a Tatromaniak oldalon, és úgy dönt, hogy meg szeretné mászni a Tengerszem-csúcsot, és kellően felkészül rá, az jó, de ha valaki tapasztalatlanul dönt úgy, hogy megmássza ezt a csúcsot, az már rosszabbul is végződhet” – foglalja össze a Tatromaniak alapítója.

A Facebook természetesen azokat a sportembereket is népszerűsíti, akik úgy döntenek, hogy egy nap vagy 24 óra alatt többször is megmásszák a csúcsot. „Egyesek azt gondolják, hogy sokan csak a lájkvadászat miatt futnak fel a Tengerszem-csúcsra, de a fő motiváció szerintem az, hogy az ember próbára tegye a Tátrában a képességeit, legtöbbször erről van szó, az pedig, hogy ez kiváltja a média érdeklődését, csak mellékes” – teszi hozzá Baraniak.

Néhány hete volt egy negatív példa arra, hogy a közösségi média hogyan befolyásolhatja a természetet. Az általában csendes és meglehetősen békés Pańszczyca-völgy nagyon népszerűvé vált a sítúrázók körében, miután néhány látványos, a freeride pályákat bemutató fotó felkerült a Facebookra. Sokan elhagyták a jelzett ösvényt, beléptek a lezárt, védett természetvédelmi területekre, majd a közösségi médiában közzétették a sítúráról készült beszámolóikat. A Tátrai Nemzeti Park (TPN) azonban gyorsan reagált, és további intézkedésig egyszerűen lezárta a területet.

„Az ilyen fotók, amelyek csúcskategóriás öltözékben, minőségi felszereléssel mutatják be a turistát valahol a Tátra csúcsain, nyilvánvalóan vonzóak mások számára” – magyarázza Jakub Brzosko tátrai túravezető és tapasztalt sítúrázó.

Hölgyek bundában

Jakub nemrégiben a Gáspár-csúcson (Kasprowy Wierch) látott egy olyan helyzetet, amikor a sípályán valaki olyan nyomvonalat alakított ki, amely nyílegyenesen vezet a csúcsra anélkül, hogy könnyű íveket húzott volna a kevésbé tapasztalt síelők számára. Ezt a nyomot mások aztán teljesen felkészületlenül követték. Megjelentek ott szőrmkabátos, neves cégek logóival díszített öltözetben lévő hölgyek, akik mintha egy másik világból jöttek volna. Feltűntek síléccel a lábukon turisták, akik megpróbálták követni a nyomvonalat, de teljesen felkészületlenek voltak hozzá. Elestek, arccal a sílécükre zuhantak. „Azt persze nem tudom, hogy ezek az emberek hogy kerültek oda, talán a Facebook, talán a divat, vagy talán a bezért sípályák miatt. De az eset jól mutatja, hogy ki mindenki elindul a Tátrába. Ezek az emberek mindenféle tudás, tapasztalat, önvizsgálat és megfelelő felszerelés nélkül voltak a hegyen, igényes terepen” – mondja Jakub Brzosko.

Véleménye szerint a Pánszczyca-völgy példája - melynek népszerűségét a Facebook csak növelte – bizonyítja, hogy milyen jelentős a közösségi média hatása a Tátrában, és ez nem feltétlenül jó dolog. „Valami sajnos megváltozott. Egyre többen vagyunk a világban, nem megyünk külföldre, mert világjárvány van, a Tátra pedig ostromot él át. A lehető leghamarabb át kell értékelnünk a hozzáállásunkat, mert ezek zsebkendőnyi hegyek, és a Tátra jelenlegi formájában nem biztos, hogy túléli ezt a népszerűséget. Hányan tudják vajon, hogy Pańszczyca-völgytől nem messze van a Waksmundi-völgy, amely természetvédelmi terület medvebarlangokkal, és ha arra síelve megzavarjuk az állatok, például a vemhes zergék szokásos útvonalát, az számukra rosszul is végződhet.

A hegyek fensége

Ezek az új típusú turisták, akik egyre gyakrabban jelennek meg a hegyekben, a hegyek leépüléséhez vezethetnek. „Számomra a legfontosabb a hegyek természetessége, vadsága, fenségessége és szépsége, ezért szeretek ott lenni. Ha a „csinálj, amit akarsz” szlogen győz, akkor ezek a valódi hegyek eltűnnek. A szezon egyre hosszabb lett, régen novemberben béke volt a hegyekben, most minden napsütéses hétvégén tömeg van. Elértünk a falig” – véli Jakub Brzosko.

Véleménye szerint nem messzire, csak Szlovákiában kell keresni a megoldást. Novembertől júniusig a Tátrában a magashegyi menedékházak feletti ösvények le vannak zárva. „Ez megoldás lehet, mert a menedékházak nyitva vannak és látogathatóak, talán még a Kasprowy régióját is elérhetővé lehetne tenni. Ez a megoldás Szlovákiában jól működik. Mindkét nemzeti park bioszféra-rezervátum. Ha ott télen védik a természetet, nálunk pedig nem, akkor itt nincs következetesség, a Tátrában mégis ez a gyakorlat. Déli szomszédunkhoz hasonlóan a turisták itt is lehetőséget kaphatnának arra, hogy engedéllyel rendelkező hegyivezetőkkel belépjenek a magasabban fekvő turistautakra.

Véleménye szerint a tátrai turisztika egyre rosszabb állapotát igazolja, hogy évről-évre olvashatunk a Halastónál (Morskie Oko) rekedt turistacsoportokról szóló híreket. Ez azt is mutatja, hogy a Tátrát egészen más emberek látogatják, mint a múltban. „Nemrégiben a Konrád-púpon (Kopa Kondracka) hallottam, amikor egy turista meglepődve mondta, hogy nincs ott semmi látványosság” – tette hozzá Jakub. Véleménye szerint a Podhale régió önkormányzatainak kellene foglalkozni azzal, hogy a turisták számára olyen látnivalókat biztosítsanak, hogy ne kelljen mindenkinek a hegyekbe mennie. „Eközben rossz idő esetén Zakopanéban a Krupówkin kívül nincs hova menni, nincs mit kínálni a turistáknak. Véleményem szerint Kościelisko önkormányzata sokkal nagyobb hangsúlyt fektet ilyen látnivalók létrehozására” – foglalja össze Jakub Brzosko.

Jan Krzeptowski Sabała, a Tátrai Nemzeti Park munkatársa két egyértelmű példát mutat be arra, hogy a közösségi média hogyan változtatja meg a tátrai turizmust. Az első a turisták növekvő száma, akik egy csodálatos fotóra vadásznak a krókuszokról, a második pedig a nagyon népszerű kirándulások a csúcsokra napfelkelte vagy napnyugta előtt. „A krókuszok népszerűségére valószínűleg elsősorban a gyönyörű fotókra épülő Instagram volt hatással. Ugyanaz a motiváció, hogy egy szép fotót készítsenek és feltegyék a közösségi oldalakra, sokakat arra késztet, hogy még hajnal előtt a Tátrába induljanak” – magyarázza Jan Krzeptowski Sabała. Ebben az esetben azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a Tátrában a természet és az éjszaka mozgó állatok védelme miatt sötétedés után csak télen engedélyezett a túrázás. „A közösségi média egyrészt népszerűsíti a szabadtéri tevékenységeket és a tátrai túrázást, másrészt hozzájárul ahhoz, hogy egy olyan hiánypótló sport, mint a sítúrázás, szinte nemzeti sporttá váljon” – teszi hozzá Sabała. Véleménye szerint, ha a síelés a Tátrában továbbra is ilyen ütemben fejlődik, akkor el kell gondolkodni azon, hogy télen néhány ösvényt le kell zárni a síelők elől. 

Oktatás, oktatás és oktatás

Forrás és fotó: https://24tp.pl