Azt mondják, hogy aki
fél, az ne menjen az erdőbe. A gyakorlatban azonban a természet és a természet
erejének egészséges tisztelete az egyik legfontosabb és leghasznosabb dolog,
amelyet egy turista magával vihet a hegyekbe. Egy térkép, tartalék ruhák,
vízálló kabát, a hegyimentők telefonszámával ellátott, feltöltött mobiltelefon,
alapvető elsősegélykészlet és legalább alapvető elsősegély nyújtási ismeretek
mellett. Tekintettel arra, hogy a balesetek és sérülések gyakran nehezen
megközelíthető helyen következnek be, sokszor ez az egyetlen dolog, amely
segíthet nekünk és szeretteinknek a következmények nélküli túlélésben.
2019-ben a Hegyi Menőszolgálat
(HZS) a nyári szezonban a balesetek számának csökkenését jegyezte fel a szlovák
hegyekben. A hegyimentők ezt a pozitív statisztikát főleg a viharok és
szélviharok nélküli stabil időjárással magyarázták. A hegyimentők szerint az
időjárás a hegyekben bekövetkező balesetek egyik meghatározó tényezője. A
hegygerincen a vihar teljesen másképp néz ki, mint az otthon ablakából, így a
rövidzárlat esetén történő viselkedés gyakran okoz problémát – az ember egyszerűen
megijed és meggondolatlanul cselekszik, eltéved, letér az útról, elesik és
megüti magát. Mindazok számára, akik az életükkel szeretnének játszani, örök
emlékként kell szolgálnia a hegyimentők helikopterének 1979-es lezuhanása,
melynek során hét személy vesztette életét. Az a nő, akinek a mentésére
indultak, könnyebb lábsérüléssel megúszta.
Melegítés minden
formában
A hegyekben történő
kihűlés esetén azonnal fel kell venni a kapcsolatot a hegyi mentőszolgálattal,
mert a „fuss és melegedj” szlogen ebben az esetben nem biztos, hogy működik.
Enyhe hipotermia akkor fordul elő, amikor az emberi test hőmérséklete 35 °C alá
csökken, amikor pedig 26 °C alá csökken, fennáll annak a veszélye, hogy leáll a
vérkeringés. A hipotermia tünetei: sápadtság, remegés és a legrosszabb esetben
eszméletvesztés. Az áldozat nedves, átázott ruháját minden esetben száraz
ruhára kell cserélni, ha pedig eszméletét veszti, akkor a lehető legszárazabb
és legmelegebb helyre kell juttatni, ahol minden elérhetővel be kell takarni,
mellé kell feküdni és saját testünkkel kell melegíti. Ha lehetséges, kis
adagokban adjunk meleg italt az érintettnek. Eszméletvesztés esetén
folyamatosan ellenőrizzük a légzést és a pulzusszámot, szívleállás esetén pedig
mesterséges légzést és szívmasszázst kell alkalmazni. Fontos, hogy a kihűlt
személynek a hipotermia mértékével arányosan kell felmelegedni. Ha a hipotermia
hideg vízbe történő zuhanás miatt lépett fel, akkor a személyt gyorsan, ha
viszont a hideg hosszú távú hatásai miatt, akkor azt fokozatosan kell
felmelegíteni.
Veszélyes magasság
A csonttörés esetén az
elsősegélynyújtás célja a törött testrész lehető legnagyobb mértékű mozdulatlanná
tétele és a kórházba szállítás lehető leggyorsabb megszervezése. A törött
lábat, kart vagy lábujjat ideális a páciens saját testéhez rögzíteni. Hegyvidéki
terepen az áldozatra és a megmentőjére nézve is különösen nagy a veszélye egy
újabb zuhanásnak. Ha az áldozat megközelíthetetlen helyen található, mielőtt a
mögötte lévő sziklára ugorva jó szándéktól vezérelve a segítségére indulnunk,
alaposan mérlegeljük annak kockázatát, nehogy a hegyimentőknek egy helyett két
sérültet kelljen menteni. Ha lehetséges, próbáljuk meg a sérültet biztonságos
helyre juttatni. Ha eszméletlen, ellenőrizzük az alapvető életfunkciókat, ha
ezek nem működnek, kezdjük meg az újraélesztést. Amennyiben magasról zuhant le,
akkor nagy a fejsérülés valószínűsége még akkor is, ha nincs vérzés. Az agyrázkódás
sem zárható ki még akkor sem, ha a sérült tudatánál van. Ezért ne becsüljük alá
a helyzetet, a sokk tünetei késhetnek, és magashegyi környezetben nincs értelme
kockázatot vállalni. Súlyos fejsérülések és agykárosodás jelei esetén
összpontosítsunk az életfunkciók fenntartására vagy a vérzés leállítására. Ne
aggódjunk, hogy esetleg ártani fogunk a sérültnek, és a fejen lévő vérzést,
csakúgy, mint bármely más nagyobb vérzést próbáljuk meg nyomással elállítani.
tetteinkkel nem árthatunk jobban a sérültnek, mint a több méteres magasságból
történő zuhanás.
Hívjunk segítséget
A hegyekben jóval
nagyobb a nehéz helyzetek túlélésének esélye, ha megfelelően felkészültek vagyunk
a túrára. Ennek alapja a minőségi és megfelelő felszerelés, a jó cipő és
tartalék ruha. A feltöltött mobiltelefonnak magától értetődőnek kell lennie, ha
többnapos kirándulásra indulunk, akkor szüksége lehet napelemes töltőre vagy
akkumulátorra. A mobilból nem hiányozhat a hegyi mentőszolgálat telefonszáma
(18 300) vagy legalább az egyetemes 112-es segélyvonal száma. A hegyi
mentőszolgálat rendelkezései szerint mindenkinek, aki hegymászótúrára indul,
regisztrálnia kell magát a mászókönyvben. Vészhelyzet esetén a hegyimentők
ebből tájékozódhatnak nevünk, mászótúránk célja és a visszatérés várható idejét
illetően.
Fontos megemlíteni azt
is, hogy a hegyi mentőszolgálat több mint hatórányi kését tekint közvetlen
beavatkozási kérelemnek. A gyakorlatban szinte senki sem írja be magát a
könyvbe, de ha kihívást jelentő mászást, vagy több napos magashegyi
tartózkodást tervez, akkor saját érdeke kell, hogy legyen, hogy erről előre
tájékoztatja, és a terveiről értesíti a hegyi mentőszolgálatot. Vészhelyzetben
ez mentheti meg az életét.
Az óvatosság több mint
hit
Amikor túrához
pakolunk a hátizsákba, semmiképpen sem szabad kihagynia a tartalék meleg
ruhákat, és a Tátrába tervezett túra nyáron is esetén tiszta lelkiismerettel
csomagoljunk be sapkát és kesztyűt is. Ne feledkezzünk meg a folyadékokról, a
termoszban lévő forró tea hideg időjárás esetén aranyat ér. Gondoskodjunk
élelemről is, ne becsüljük alá az éhséget. Fokozott aktivitással több energiára
lesz szükségünk, mint a számítógépnél végzett munkához. Ha könnyű túrára
indulunk, akkor nem lesz szükségünk különleges felszerelésre, de pl.
túrabotokra szükség lehet. Az elsősegély-készletből nem hiányozhat a kötszer,
tapasz, fertőtlenítő és allergiás gyógyszerek.
Ha nem ismerjük a
hegyeket, soha ne térjünk le a kijelölt ösvényekről. Ugyanakkor egyetlen
turista felszereléséből sem hiányozhat a térkép vagy a GPS. Ha mégis sikerül
eltévednie, és kénytelen segítséget kérni a hegyi mentőszolgálattól, akkor
telefonálás előtt próbáljuk meg rekonstruálni az útvonalat az utolsó ismert
ponttól. Figyeljünk a környék minden részletére, egy kis apróság is segíthet a
mentőknek a keresésben.
Lehet, hogy bosszantó,
de nagyon igaz mondat: legyünk óvatosak. Hinni önmagunkban és képességeinkben
szép dolog, de ha nem vagyunk óvatosak, és óvatlanul megcsúszunk, az az
életünkbe is kerülhet. 2006-tól a hegyi mentőszolgálat minden mentőakciójáért
fizetni kell, ezért az utazás előtt ne felejtsünk el utasbiztosítást kötni,
máskülönben egy baleset a gyönyörű, de veszélyes hegyekben nagyon drága lehet.
A hegyekben minden probléma nagy probléma. Ezért nem szabad lebecsülni az oly
sokszor kiemelt megfelelő lábbelit, nehéz terepen ez a legfontosabb
felszerelés. Soha ne menjünk túrázni a terepnek nem megfelelő lábbeliben.