Természetesen nem kell
félni és otthon maradni, csak alaposan fel kell készülni, józanul fel kell
mérni felkészültségünket, fizikai és mentális állapotunkat, és jól meg kell
tervezni a túrát. Sok oka van annak, hogy miért töltsünk több időt a friss
levegőn.
A túrabotokkal történő
gyaloglás, az ún. nordic walking, a hegyekben történő túrázás vagy egy igényesebb
via ferrata segíthet a stressz kezelésében, valamint a betegségekből és
sérülésekből történő gyorsabb felépülésében, ezen kívül a természetben való
mozgás javítja a hangulatot és növeli az önbizalmat. Most azonban vessünk egy
pillantást azokra a hibákra, amelyeket leggyakrabban elkövetünk a hegyi
kirándulások során. Roman Hric-el beszélgetünk, aki polgári hivatását nézve tűzoltó,
emellett UIMLA minősítésű hegyivezető és az önkéntes Tátrai Szolgálat tagja, ezért
megfelelő rálátása arra, hogy milyen következményei lehetnek a sokszor vakmerő
emberi cselekedeteknek.
A turisták természetben történő mozgását szabályozza-e valamilyen
rendeletet vagy jogszabályt? Hol találhatjuk meg ezeket?
Szlovákiában minden
hegyvidéknek megvan a saját látogatási rendje, melyek mindegyike tartalmazza az
adott hegységre jellemző sajátosságokat. Ezek mind megtalálhatók az interneten.
Az egyes nemzeti
parkok látogatói kötelesek úgy viselkedni, hogy megakadályozzák a növények és
állatok károsodását vagy pusztulását, illetve a környezetük károsítását és
pusztulását, ideértve a nemzeti park hulladék általi szennyezését is. A látogatási
rend emellett szabályozza a látogatók csoportjainak – mint pl. turisták,
hegymászók vagy sítúrázók – mozgására vonatkozó szabályokat mind a túra- és
tanösvényeken, mind azokon kívül.
Legutóbb a TANAP új látogatási
rendjének tervezet váltott ki nagy visszhangot, amikor az illetékes hatóságok megdöbbenve
állapították meg, hogy az akkor használt látogatási rend 12 éve érvénytelen
volt. Ezért gyorsan kiadtak egy rövid és tömör rendeletet, amely megújította a
régit. Az új javaslatot viszont rengeteg kritika érte, különösen a sportolók
részéről, mert rendkívül szigorú és erősen korlátozná a mozgást a Tátrában.
Jelenleg ennek az egyeztetési folyamata zajlik, miután a JAMES, az SSA és a KST
is megírta az ezzel kapcsolatos véleményét és kéréseit.
Milyen szabályokat „sértenek” meg leggyakrabban a turisták a
természetben?
Szlovákiában vagyunk, ahol
az a felfogás, hogy a szabályok azért vannak, hogy megsértsük azokat. A
hegyekben a turisták által leggyakrabban elkövetett szabálytalanság a
turistautak folytonos lerövidítése és az azokon kívül történő indokolatlan
mozgás, mert egyszerűen csak azt mondják, hogy meg akarnak nézni ezt vagy azt.
Nincsenek tisztában azzal a kockázattal, hogy mi történhet velük, ha véletlenül
rossz helyen másznak fel, nem ismerik a terepet, kimozdítanak egy laza követ,
kitett terepre tévednek vagy akár kőhullást okozhatnak. Következésképpen azt
sem veszik figyelembe, hogy nemzeti parkban vannak, melynek teljes területe
védett, és még ha sokak számára fennköltnek is hangzik, de a turistautak mentén
vagy a völgyben található növények pusztítása a látogatói szabályok megsértését
jelenti.
Gyakran előfordul,
hogy az emberek magukkal viszik a kutyájukat, a túra során viszont nem
figyelnek rájuk, ezért a kutyák letérnek a turistautakról, amelyről ők
természetesen nem tudhatnak. Ez azonban problémát okoz, mert a kutyák szabad
mozgása jelentősen sérti a látogatói szabályokat.
Egy másik dolog az,
hogy tüzet gyújtanak és táboroznak a természetben. Ez azonban tilos, és csak
pontosan meghatározott helyeken megengedett, amelyekből a Szlovák
Köztársaságban nagyon kevés van. A nyilvánosság mozgása alapvetően korlátozza a
vadon élő állatok életét és mozgásterét, ráadásul a természetben sok ember nem tud
megfelelően viselkedni, rendetlenkedik, szemetel és illegálisan tüzet gyújt,
ami nincs jó hatással a természetre és a többi látogatóra, ezért tilos.
A TANAP szabályai azt
is meghatározzák, hogy a turisták az év mely szakaszában és hová mehetnek a Tátrában,
valamint hogy hová mehetnek csak hegyivezető vagy túravezető kíséretében.
Sajnos ezt is sok turista megsérti, így nemcsak önmagukat, hanem másokat is
veszélyeztetnek (nem öntudatos viselkedésük miatt laza kövek hullhatnak le, melyek
veszélyeztethetik a terepen alattuk haladó csoportokat).
Mit becsülnek alá leggyakrabban a turisták a túrára történő felkészülés
vagy konkrétan a túra során?
Sokan a felkészülés és
a túra során is szó szerint mindent alábecsülnek. A cél kitűzése során túlértékelik
saját képességeiket, nem rendelkeznek elegendő információval az útvonalról, a
nehézségről, a túra hosszáról, a terepről, a szintkülönbségről és arról, hogy
mit kell magukkal vinni. 2D-s térképen – főleg ha valaki nem tud térképet
olvasni – vagy a számítógép képernyőjén minden túra egyszerűnek tűnik, de
amikor az ember maga előtt látja a csúcsot, az teljesen más.
Emellett sokan figyelmen
kívül hagyják, hogy a túrára kora reggel kell elindulni. Jelenleg divat tíz óra
körül elkezdeni a túrát, de egy közepesen igényes túra esetében ez túl késő
időpont, különösen a nyári szezonban, amikor intenzív vihartevékenység a
jellemző.
Ha az emberek erre
nincsenek felkészülve, nagyon komoly bajba kerülhetnek, beleértve a vihar
alatti villámcsapásokat is. Nyáron is előfordulhat, hogy hirtelen (különösen
vihar után) lehűl a levegő, és ha a turisták nem viselnek megfelelő ruházatot,
hipotermia vagy egyéb sérülés is előfordulhat. Ebből sok minden más is
következik, pl. az a felszerelés, amelyre szükség lenne, de sokan nem veszik meg.
A magashegyi turistautakon egyre több a nem megfelelő lábbeli és ugyancsak nem
megfelelő ruházat viselők száma. A szandál és a klumpa nem igazán való a hegyek
közé.
Mi a leggyakoribb baleseti ok a hegyekben?
A hegyekben a
balesetek okai az évszaktól függenek. Nyáron a kisebb, súlyosabb vagy akár
halálos sérülések leggyakoribb oka a zuhanás. Akár túraútvonalról, azon kívül,
akár a hegymászó terepen. A zuhanás oka leggyakrabban valamilyen emberi hiba,
gondatlanság, egészségügyi probléma vagy az úgynevezett objektív kockázat, mint
például a lezuhanó kő, az időjárás hirtelen változása és hasonlók.
Gyakran szerepet
játszik az alkoholfogyasztás is, ami télen gyakoribb, de a csúcson sokan akár
egy forró nyári napon is kortyolnak egyet a laposüvegből vagy harmatos sörrel frissítik
magukat. Ezt a fajta kényeztetést azonban érdemes lenne a síelés vagy a túra
végére, vagy az esti, kandalló előtti beszélgetésre tartogatni. Az
alkoholfogyasztás után ugyanis nem szabad sporttevékenységet végezni, többek
között azért sem, mert egy esetleges baleset összes résztvevőjének szondával
vagy más módon ellenőrzik az alkoholszintjét, és ha alkohol jelenlétét
észlelik, a biztosító nem téríti meg a kárt. Alkohol, kábítószer vagy más tudtamódosító
szer fogyasztása kizárást jelent a biztosítási körből.
Ha valaki kénytelen hívni a hegyimentőket, a hívás költségét felszámítják-e,
vagy fedezi a biztosítás?
Ha valaki a hegyekben történt
baleset esetén felhívja a Hegyi Mentőszolgálatot a 18300-as telefonszámon,
amely aztán a segítségére lesz, akkor különleges biztosítással kell
rendelkeznie a beavatkozás költségeinek fedezésére. A Szlovák Köztársaság
területén a hegyi mentőszolgálatról szóló törvény hatályos rendelkezése szerint
a hegyvidéki területen tartózkodó felnőtt személy köteles megtéríteni a hegyi mentőszolgálat
számára az őt érintő mentési tevékenység vagy keresés elvégzésével kapcsolatos
költségeket. Ez a kötelezettség gyermekekre és azokra a természetes
személyekre, akik nem cselekvőképesek nem vonatkozik.
Ha valaki felhívja a
sürgősségi orvosi szolgálat 155-ös, a helikopteres mentőszolgálat 18155-ös telefonszámát,
a beavatkozás költségeit fedezi a kötelező egészségbiztosítás. Akár közvetlenül
hívja a 112-es, a 155-ös telefonszámot, akár a 18155-ös vagy a 18300-as
telefonszámot, nem a károsult, hanem a regionális műveleti központ dönt a
mentési műveletekről és annak résztvevőiről annak érdekében, hogy a lehető
leggyorsabban és leghatékonyabban segítsen az érintettnek. Amennyiben
valamilyen okból a Hegyi Mentőszolgálatot kérik fel a beavatkozásra, melyet
azonban a károsult nem tud befolyásolni, akkor a mentési műveletek költségeinek
fedezésére nem elegendő a kötelező egészségbiztosítás. Minden mentőszolgálat
számára az életmentés a legfontosabb, nem számít, hogy valaki rendelkezik-e
hegyi biztosítással vagy sem. Higgyék le, ha valakinek az életéről van szó, a
mentés lesz az egyetlen, amire a kritikus helyzetben gondolni tud.
Hogyan viselkedjünk a természetben
A túrázás, hegymászás,
via ferrata, hegyifutás, nordic walking és egyéb fizikai tevékenységeknek,
amelyeket a gyönyörű hegyekben végzünk, közös célja sérülés nélkül hazatérni.
Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy ahogyan a természetben való
tartózkodásunkat túl akarjuk élni, a természet is megérdemli, hogy „túlélje” a
mi emberi tevékenységünket. Ezért ne felejtsünk el tisztelettel bánni vele,
melyet a természet gyönyörű tájak és élmények formájában ad vissza nekünk.
- Olvassuk el és
tartsuk be a meglátogatni kívánt nemzeti park látogatási rendjét.
- Soha ne térjünk le a
jelzett turistautakról, és ezt magyarázzuk el a gyerekeknek is.
- Kutyánkat tartsuk
pórázon.
- A szemetet –
beleértve a cigarettacsikket és a papírzsebkendőt is – ne dobjuk a földre,
hanem vigyünk magunkkal és dobjuk a legközelebbi szemetesbe.
- Ne rongáljuk meg a
tájékoztató táblákat, ne ragasszunk rá matricákat, még az oszlopokra sem, mert
ez megnehezíti a jövőbeni felújításukat.
- Nem vagyunk egyedül
a hegyekben, ezért más turistákat és a vadon élő állatokat ne zavarjuk a
hordozható hangszóróból vagy a mobiltelefonról hallgatott zenével.
- Semmilyen
körülmények között ne tépjük le a növényeket és ne tördeljük el a fákat.