A Hegyi Mentőszolgálat
(HZS) vélemény szerint a turisták kéz- és lábsérüléseit a legtöbb esetben a nem
megfelelő lábbeli okozza. Az ilyen sérülések tették ki a hegyimentők által az
elmúlt évben megtett 2700 mentőakció nagy részét. Ezek oka elsősorban a
figyelmetlen túrázás, a kicsúszás és az azt követő zuhanás, a HZS közleménye
szerint a nyári hónapokban ezek elsősorban a túraútvonalakon és hegymászó
terepen történnek. „Ebben az évben június 15 és július 14. között csaknem 100
esetben kaptunk riasztást, a sérülések oka legtöbb esetben a nem megfelelő
lábbeli – edzőcipő, szandál, könnyű, puha cipők, melyek nem védik sem a bokát,
sem a lábfejet. Rossz idő esetén ezek a cipők gyorsan átnedvesednek, nem
tapadnak a nedves kövekre, emiatt viselőjük könnyebben megcsúszik. Ez fájdalmas
rándulásokhoz és törésekhez vezethet” – mondta el a HZS sürgősségi központjának
munkatársa.
Fentiek következtében
a HZS ajánlásokat tett közzé a nyilvánosság számára a hegyekben esetlegesen
felmerülő kellemetlenségek elkerülése érdekében. Ebben többek között arról
írnak, hogy minden túra megkezdése előtt mérlegeljük saját képességeinket, valamint
a csoport többi tagjának felkészültségét és erőállapotát. Figyelemmel kell
kísérni az időjárás alakulását, és amennyiben kedvezőtlen idő várható, el kell
halasztani a túrát. „Ha mégis viharba kerülünk, a lehető leggyorsabban le kell
ereszkednünk a gerincről” – tanácsolják a hegyimentők. Általános kimerültség,
esetleges hányinger esetén segíthet egy rövid pihenő, lehetőleg árnyékban. A
kimerült turistáknak elegendő mennyiségű folyadékot és táplálékot kell biztosítani.
Azoknak, akiknek más, hosszabb ideje fennálló egészségügyi problémáik vannak (pl.
magas vérnyomás miatt kezelik, rendszeresen gyógyszert szednek), a hegyimentők azt
tanácsolják, hogy – a későbbi esetleges komplikációk elkerülése céljából – a
túra megkezdése előtt lépjenek kapcsolatba kezelőorvosukkal.
„Minden alkalommal,
amikor valaki kapcsolatba lép a hegyimentőkkel, meg kell adnia minden szükséges
adatot, és egyértelműen meg kell erősíteni az operátor felé a hívó fél segítségnyújtás
iránti kérelmét” – figyelmeztetnek a hegyimentők azzal, hogy ha a sérültnél
émelygés jelentkezik, akkor lehetőleg hűteni kell a fejét. „Egy pánikba esett
sérült csak tovább ronthatja saját helyzetét, sőt, akár a mentést is megnehezítheti”
– emlékeztetnek a hegyimentők.
A HZS azt is
javasolja, hogy fordítsunk kellő figyelmet a túrafelszerelésünkre. A
hátizsákban mindig legyen elegendő folyadék, a legjobb legalább másfél liter
tiszta víz vagy tea, valamint táplálék. „Ezen kívül legyen nálunk tartalék
ruházat, esőruházat (pl. vízálló kabát vagy esőkabát), jó minőségű napszemüveg,
fényvédő krém, fejlámpa tartalék elemekkel, turistatérkép, elsősegély készlet
hőfóliával. Ezekhez tartoznak a túrabotok is” – sorolják a hegyimentők.
A hegyi túrák során
szükség van mobiltelefonra, melyről a 18 300-as számon szükség esetén
azonnal kapcsolatba léphetnünk a hegyimentőkkel, vagy elküldhetjük róla a GPS
koordinátákat. „A hegyimentőknek nagy segítség, ha a bajba jutott meg tudja
adni a GPS koordinátáit, hiszen ez felgyorsítja a navigációt, végső soron pedig
a mentőakció idejét” – teszik hozzá. Elmondásuk szerint nagy előny, ha a
turista telefonján telepítve van a HZS alkalmazása. „Ez az alapvetően fontos
információk mellett (mint pl. a turistautak aktuális állapota, a figyelmeztetések,
a lavinaveszély vagy az alapvető elsősegély nyújtási ismeretek) lehetővé teszi
azt SMS-el történő kommunikációt, emellett pedig azonnal megküldi a GPS
koordinátákat a hegyimentőknek” – fejeződik be az iránymutatás.
