Townson,
Robert - Voyage en Hongrie; précédé D’une Description de la ville de Vienne et
des Jardins impériaux de Schoenbrun. Traduit de l’anglais par Cantwel (André
Samuel, Michel). Paris, 1803.
A szerző természettudós, a Royal
Society of Edinburgh tagja, 1793. május 5-től, öt hónapon keresztül járta
Magyarországot. Könyvének előszavában írja: „Bár sok útleírás jelent meg az
utóbbi időben, Magyarország egyiknek sem volt tárgya; pedig ez az ország – ha
Britanniára nézve nem is jelentős politikai fontosságú – megérdemli
figyelmünket”. Fő célja, hogy kikutassa és megismertesse Magyarország
földrajzát, természeti viszonyait, különösen föld-, ásvány- és növénytanát.
Műve francia fordításban – akkoriban kevesen tudtak angolul – széles körben
elterjedt és nagy népszerűségnek örvendett. Útja során először főúri
családjainkat (Széchenyi, Esterházy, Festetics) kereste fel, majd néhány
rábamenti város és Győr meglátogatása után Komáromba érkezett. Onnan Esztergomon
és Visegrádon keresztül Budára utazott.
Budai tartózkodásának leírásával
kapcsolta össze Magyarország politikai, társadalmi, vallási, gazdasági,
kereskedelmi viszonyainak, népességének és katonaságának ismertetését. Budáról
Gyöngyösre, Hatvanba, Parádra, Felsőtárkányba majd Egerbe vezetett az útja.
Egerben legelőször a borról emlékezett meg: „Eger bora méltán híres, és ha jó,
alig alacsonyabb rendű a burgundinál.” További útja Debrecenbe, Nagyváradra,
majd Tokajba vezetett, ahol így írt: „Tokaj kis jelentéktelen város... hírnevét
más helyek érdemeiből nyeri. Annak a bornak, ugyanis amely nevét viseli, csak
kis hányadát termeli”. Tokaj vidékének 19 falvát sorolta fel, ahol – értesülése
szerint – a híres tokaji borok teremnek. Leírja a szőlőművelés és a bor
készítésének körülményeit a vesszők elültetésétől kezdve az érő bor kezeléséig.
Különösen érdekelte a tokaji aszú készítése, úgy tudta, hogy ez a legdrágább
európai bor. Mád, Tállya, Tolcsva, Újhely, Patak és Telkibánya után Kassára
érkezett, ahol öt hetet töltött, megnézte az aggteleki (itt el is tévedt) és a
szilicei barlangot. Innen Rozsnyón keresztül Lőcsére ment, ahol jakobinus
kémnek nézték, és feltartóztatták. Bejárta az egész Felvidéket, kirándult,
kutatásokat végzett, növényeket és ásványokat gyűjtött a Tátrában.
Magyarországi utazását Pozsony felkeresésével fejezte be.
