Marianna, a
menyasszony Sztropkóból (Stropkov), Martin, az ifjú férj Bártfáról (Bardejov)
származik. Mindkettőjük közös szerelme a Tátra. Martin önkéntes hegyimentő, és
egy ideig dolgozott a Hosszú-tavi menedékházban. Marianna egy sportboltban
dolgozik, immár a férjével együtt. Mindketten minden szabadidejüket a
természetben töltik. Amikor szóba került az esküvői fotózás, ehhez más közeg,
mint a Tátra szóba sem került köztük. A jól sikerült fotókat megosztották a
közösségi oldalakon, amelyek másokat is megihlettek.
Annak ellenére, hogy
napjainkban egyre népszerűbbek a megszokott kereteken kívül rendezett esküvői
szertartások, a Tátrában ez mindig bizonyos veszélyt rejt magában. Az időjárás
változékony, az esküvő időpontját általában több hónappal korábban meg kell
határozni, és az akkor körülményeket illetően semmiben nem lehetünk biztosak.
Ezt az évente a Tátrában esküdni tervezett pároknak csak mintegy 20 %-a
kockáztatja meg. Nem beszélve az extra költségekről, amelyek egyáltalán nem
elhanyagolhatóak. A Sziléziai házban az esküvői felár 200 €, a Lomnici-csúcson
ezért 400 €-t kell fizetni.
Martin és Marianna nem
kockáztattak, az esküvőt Sztropkóban tartották, és csak az esküvői fotózásra
jöttek a Tátrába. Nem volt azonban konkrét elképzelésük arról, mit és hogyan
szeretnének. Nem is kerestek profi fotóst. Kezdetektől tudták, hogy erre Martin
egykori kollégáját, Viktort fogják felkérni, a Hosszú-tavi menedékházból.
Néhány beszélgetés után meg is egyeztek.
Nem volt nehéz szép
helyet találni, annál nehezebb volt viszont olyan napot találni, ami
mindhármuknak – a menyasszonynak, a vőlegénynek és a fotósnak is – megfelelt.
Többször is módosították a dátumot, végül is az esküvő után egy hónappal
készültek ezek a képek.
Hosszú ideig tartott
megtalálni a megfelelő helyszínt. „Eredetileg a Zöld-tónál szerettünk volna
fotózni, de ez később túl hétköznapinak tűnt” – emlékezik Marianna. Végül is
aztán a Felkai-völgyre és a Felkai-tóra esett a választásuk, amely a
Sziléziai ház mellett található. A „D” nap nagyon korán kezdődött. „Hajnal
5-kor már készen álltam, a barátnőm elkészítette a hajamat, majd elment” –
tette hozzá. A Sziléziai házhoz autóval vitték fel őket. „Nem fogunk 6 km-t
gyalogolni esküvői ruhában és öltönyben” – magyarázza döntésüket Marianna.
„A fiúk azt mondták,
menjünk fel a vízesés fölé, a rétre. Fent a hatalmas szélben, kisírt szemmel
próbáltam felvenni a menyasszonyi ruhámat. Közülük többen is lefotóztak minket.
Sírtam. Attól féltem, hogy kócos lesz a hajam, és elkenődik a sminkem” – meséli
félelmeit az ifjú feleség.
A kiszámíthatatlan
tátrai időjárás ezúttal is jelentkezett: hideg volt és erős szél fújt. A fiatal
pár azonban így is elégedett az eredménnyel. „Fantasztikus volt, ma sem
változtatnánk meg semmit. A legviccesebb a Felkai-tóhoz való visszatérés volt.
Én menyasszonyi ruhában, Martin öltönyben, a lábunkon pedig túrabakancs. A
turisták egymás után fotóztak minket, és mindannyian sok boldogságot kívántak”
– meséli a menyasszony, hozzátéve, hogy az egyetlen dolog, ami hiányzott, az a
meleg tea volt.
Érdekességek a
Tátrában tervezett esküvőkkel kapcsolatban:
- A legnépszerűbb
helyszínek a Tátrában, ahol az ifjú párok szeretnék megtartani az esküvői
ceremóniát a Sziléziai ház, a Jégtemplom a Tarajkán, a Kő-pataki-tó, a
Csorbai-tó és a Lomnici-csúcs.
- A Lomnici-csúcson
rendezett esküvők iránt – amely a legmagasabb lakott hely Szlovákiában –
különösen Csehországból nagy az érdeklődés.
- A Tátrában évente
átlagosan 130 esküvőt rendeznek, közülük 20-25 pár a házasságkötő termen kívül,
a szabadban mondja ki a boldogító igent.
- Talán többen is
szeretnék a szabadban rendezni a szertartást, de a hegyekben gyakran változik
az időjárás. A fiatalok többsége azonban nem szeretné elrontani a nagy napot,
másrész a jelentős felár is riasztó lehet.
- Az anyakönyvvezetők
igény esetén a szállodában, vagy egyéb szálláshelyeken is megtartják a
ceremóniát, a szabadban történő esküvőért azonban felárat kell fizetni, ez
jelenleg 66 €.
- Az önkormányzat különleges
helyszínek esetén más árakkal dolgozik. Tátraváros önkormányzati rendelete
alapján a Lomnici-csúcson pl. 400 €-t, a tarajkai Jégtemplomban vagy a
Sziléziai háznál pedig 200 €-t kell fizetni a szertartásért.
