A 2004-es szélvihar
után hatalmas tömegű kidőlt fa maradt az egykori erdők helyén, melyeket aztán gyorsan
ellepett a szú, amely mára a beavatkozás mentes terület csaknem felén teljesen letarolta.
A szú pusztítását a fagyok sem tudják megállítani. Ján Ferenčík, a Tátrai
Nemzeti Park (TANAP) Kutató Állomásának munkatársa szerint a szúkárok napról
napra nagyobb területeket érintenek. „A szú megállíthatatlanul elszaporodott a 2004-es
szélviharban érintett területen, valamint a későbbi, kisebb viharok sújtotta
területeken is.” A szúcsapás elleni védekezésben a hangsúly jelenleg a legmagasabb
szintű védettséget élvező, beavatkozás mentes területek védelmén van. „A
szúfélék az utóbbi időkben már az olyan, nem tipikusan célpontként ismert növényeket
is támadják, mint a törpefenyő, ebben az állományban azonban eddig még nem
történt nagyobb mértékű károsodás.”
A szakirodalomban
klasszikusnak számító művek szerzői a szúfélék közötti legveszélyesebb kártevők
bionómiai leírásában a betűzőszúval (Ips typographus) kapcsolatban azt írják, hogy
az ellenük történő védekezés és a károkozás megszüntetésének egyik lehetséges
módját az elhúzódó fagyok jelenthetik. Úgy tűnik azonban, hogy a nagy étvággyal
rendelkező apró bogarakat a Tátrában a fagyok sem tudják megállítani. „A
Tátralomnic környékén mért -25 °C sem volt elegendő ahhoz, hogy a fákat
pusztító bogarak elpusztuljanak. Erről azokkal a vizsgálatokkal győződtünk meg,
melyeket a fák kérge alatt élő bogarak áttelelésével kapcsoltban végeztünk a
kérdéses területen” – mondta Ferenčík.
A jelenleg hatályos
jogszabályok miatt a szakember szerint szinte lehetetlen megakadályozni a
szútámadás további terjedését. „Az erdők védelme érdekében végrehajtott
intézkedések korlátozva vannak, és amíg ezek kivétel nélkül az egész területen
nem hajthatók végre, addig hatékonyságuk jelentősen csökken” – tette hozzá a
szakember. Szavai szerint nem segítenek a működő természetes kapcsolatok sem, amelytől
a beavatkozás mentes területen a szúkárok csökkenését várták. Emiatt el kell
fogadnunk azt, hogy a szútámadás befejezésére kidolgozott forgatókönyv szerint csak
a területen élő összes egészséges fa elpusztulása után, fenyők estében 60 év
múltával lehet vége. Csupán a fiatalabb luc- és cirbolyafenyőknek van némi
esélyük a túlélésre, de itt is fennáll a veszélye a megtámadott lucfenyőkkel
történő érintkezésre” – vonta le a következtetést a szakember.
