A Budapesten élő dr. Katona István polgári
foglalkozása idegsebész, turistaként és hegymászóként pedig a Magas-Tátra
festőjeként ismerhetjük. Szabad idejében a Magas-Tátrát és az Alpokat járja, s
a turistáskodás mellett mint festőművész is jelentőset alkotott. A Tátrában
többek között megmászta a Gerlachfalvi-, a Lomnici-, a Jég-völgyi-csúcst, a
Vörös-tornyot, a Jávor- és a Weber-csúsot, a Karbunkulus-tornyot, A
késmárki-csúcsot, a Közép-ormot, a Sárga-tornyot és a Nagyszalóki-csúcsot. A
Magas-Tátra festőjeként több mint 60 kiállítása volt, két alkalommal a Magyar
Nemzeti Galéria rendezésében. Több szakkönyve, turisztikai témájú írása jelent
meg korábban, és jelenik meg napjainkban is, pl. a HTM című folyóiratban.
Festményein a világ legkisebb
magashegysége, a Magas-Tátra ezernyi arcát tárja elénk, többek között az
emlékezetes 2004-es hatalmas viharkárokat is. Műveiben több stílus keveredik, a
hiperrealisztikus felfogástól kezdve a hagyományos realizmus mellett a szinte
absztrakt megoldásig minden szerepel. Képei az esztétikai élményen kívül a
hegyek szeretét sugallják, és arra buzdítanak, hogy túrázóként önmagunk is
részesei lehessünk a látványnak.