A szepesi szászok alapította Késmárk egészen a XX. század
elejéig az egyik legjelentősebb zipser központ volt a Tátra alatt. A Tátra
feltárásának korai szakaszában ez volt az egyik legfontosabb kiindulópontja a
hegységbe vezető feltáró kirándulásoknak. Már a XVI-XVII. században élénk
turistaélet folyt a Magas-Tátrában, sokan jártak a hegyek között. A XVII.
század második felében már eléggé ismert volt a hegység, és már akkor több
csúcsot is megmásztak. Erre utal többek között a késmárki líceum 1703-ban
lefektetett iskolaszabályzata is, amelyben a hegyekbe való kirándulást csak
tanári felügyelet mellett tette lehetővé. A Tátra megismerésének első
időszakában elsősorban a késmárki latin iskola tanárai és diákjai, valamint a
környék lelkészei jártak fel a hegyek közé.
Ezeknek a kirándulásoknak több
írásos nyoma ismert, másokról azonban csak annyi maradt az utókorra, hogy
tudjuk róluk, bejárták a hegységet, de ennek leírása nem maradt fenn, esetleg
el sem készült. A késmárki líceum egykori tanárairól, diákjairól megemlékezve
Grósz Alfréd professzor az akkoriban már Német Evangélikus Gimnáziumnak
vezetett iskola 1941-1942-es évkönyvében közölt egy cikket, „Intézetünk
részvétele a Magas Tátra feltárásában” címmel. Ebben a munkában tudományos
formában foglalkozik többek között a Tátra feltárásának történetével, jeles
személyiségekkel is. A Blásy Edéről szóló bekezdésből megtudhatjuk, hogyan
kapta nevét a napjainkban is ismert és népszerű Hunfalvy-hágó és völgyecske. A
történet lényege az alábbi:
„A felkai születésű Blasy Ede Dávid (1820-1880), aki 20
éves fiatalemberként 1840-ben a 60 éves stolai pásztorral, Ruman Jánossal
végrehajtotta a Tengerszem-csúcs első megmászását, több éven át intézetünk
diákja volt. … Az 1856-os évben a mi késmárki líceumi professzorunkat, Hunfalvy
Jánost vezette a Tengerszem-csúcsra és tiszteletére „Hunfalvy-hágó”-nak
keresztelte el a szomszédos, addig névtelen 2343 m magas nyerget, az alatta
fekvő Menguszfalvi-völgy elágazását pedig „Hunfalvy-völgyecskének”.
Forrás: Tátrai túrák, Neidenbach Ákos: Tátránk tudós
polihisztora, Grósz Alfréd. Fotó: Vysoké Tatry
