Zakopane,
a Lengyel-Tátra, és sokak szerint egész Lengyelország egyik szimbóluma.
Mindenekelőtt azonban gyönyörű és titokzatos hegy, ezúttal különböző
nézőpontokból. „A Giewont szinte minden kunyhóból látható, éppen ezért teljesen
rendjén való, hogy Zakopane királyának nevezzük” – írta a XIX. században Walery
Eljasz-Radzikowski. Igazából ma talán senki sem tudja elképzelni a Tátra
fővárosát a fölé magasodó Giewont északi fala nélkül. A hegytömb alakját már
ősidők óta egy alvó lovaghoz hasonlítják, a hozzá fűződő számtalan legenda
pedig csak tovább növeli titokzatosságát. A Giewont mindig is inspirálta a
művészeket, festőket, írókat, költőket. Nem csoda, hogy mágnesként vonzza a
fotósokat is, akik a legkifinomultabb módon próbálják meg bemutatni a
szépségeit. Közülük az egyik Bartłomiej Jurecki, aki több éve különbözőz
napszakokban, akár éjszaka is, különböző időjárási körülmények között, szűkebb
és tágabb keretben is fotózza a Giewontot, a tátrai táj állandó részét.
