![]()
A mögöttünk lévő nyár időjárása
jelentősen befolyásolta a látogatók viselkedését Szlovákiában, a hegyvidéki
területeken. „A nyárra jellemzőek voltak a gyakori esők, valamint különösen a
nyár elején a viharok. Mivel a körülmények nem voltak alkalmasak a
hegymászásra, ezért csak néhány, extrém nehézségű nagyfalas mentést kellett
végrehajtani. Több baleset volt viszont a túraútvonalakon” – mondta el Jozef
Janiga, a Hegy Mentőszolgálat (HZS) vezetője. Elmondása szerint ebben az évben
csökkent viszont a kerékpárosokat ért balesetek száma. A gyakori esőzések és a
kedvezőtlen időjárás miatt viszont nagyobb számban kellett eltűnt, eltévedt
turistákat felkutatni. „Az emberek, különösen délután, amikor jönnek a felhők,
csökken a látótávolság, amihez még eső vagy más csapadék is járul, elveszítik a
terepen a tájékozódási képességüket, emiatt sokan letértek a jelzett
turistautakról, és eltévedtek” – mondta Janiga. A leghosszabb mentőakcióra
augusztus elején került sor a Liptói-Tátrában, amikor egy eltűnt holland
turistát csak három nap után sikerült megtalálni a hegyimentőknek, sajnos már
csak holtan.
A hegyimentők a nyári turistaszezon kezdetétől, június
16-tól kilenc halálos balesetet rögzítettek, közülük három történ a
Magas-Tátrában. Illetékességi területükön összesen 254 esetben avatkoztak be,
ebből 86 esetben a Magas-Tátrában került sor mentőakcióra. Amíg a
Magas-Tátrában ez átlagos nyári mentőakciónak számít, jelentősen nőtt a
mentőakciók száma a Kis-Fátrában és a Szlovák Paradicsomban. A hegyimentők
különösen augusztus végén tapasztaltak nagy forgalmat a Szlovák Paradicsomban,
amikor többször sorban állás alakult ki a létrák kezdeténél, valamint ez egyéb technikai
segédeszközöknél. A turisták számnak növekedése általánosságban azt is jelenti,
hogy megnő a balesetek veszélye.
A kedvezőtlen időjárásra Janiga szerint különbözően
reagálnak a Magas-Tátrába és más hegyvidéki területekre kiránduló turisták. A
Magas-Tátrában jellemző jelenség, hogy ha rossz az idő, a turisták nem mennek
fel a hegyre, inkább kivárják a jobb időt. Mivel azonban szeretnék kihasználni a
nem várt szabadidőt, és kézzelfogható közelségben van a Szlovák Paradicsom, így
inkább ott túráznak, gyakran még rosszabb időjárási körülmények között” –
mondta el Janiga. Véleménye szerint ez valószínűleg annak a ténynek köszönhető,
hogy sok turista alábecsüli a Szlovák Paradicsomot, mert az alacsonyabb, „ott
csak szurdokok vannak”, és ezért az emberek azt hiszik, hogy ez a hegség
biztonságos. Az igazgató szerint azonban ez nem feltétlenül igaz, mert például
sokkal több technikai segédeszközzel találkozhatnak a turisták ott, mint a
Magas-Tátrában. A hegyimentők a Szlovák Paradicsomban is a balesetek számának
növekedését tapasztalták, melyek főleg a technikai segédeszközök nem biztonságos
használata miatt következtek be. A Szlovák Paradicsomban az igazgató szerint
nehezebbek a mentési műveletek, mivel a beavatkozások nagy részére a szurdokok
zárt mélyében kerül sor.
![]()
Leggyakrabban az erejüket túlbecsülő, és emiatt bajba kerülő
turisták kérik a hegyimentők segítségét a Szlovák Paradicsom Nemzeti Parkban.
„A nyári szezon nehezebb számunkra, mert ebben az időszakban nagyobb a
forgalom. A nyári idény hossza alapvetően az időjárástól függ, általában május
elejétől október közepéig tart. Ez az az időszak, amikor az év során a legtöbb
beavatkozást végezzük. A téli szezon után csak néhány hetünk van arra, hogy
felkészüljünk a nyári idényre. Ilyenkor képzésen veszünk részt, átvizsgáljuk a
technikai eszközöket, ellenőrizzük és karban tartjuk a felszerelésünket” –
magyarázza Dušan Leskovjanský, a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) helyi vezetője.
Bár a turistautakon felszerelt technikai segédeszközök a
helyi önkormányzatok tulajdonában vannak, a HZS munkatársai a Szlovák Turisták
Klubjával együttműködésben állították helyre a Fehér-patak völgyében vezető
zöld jelzésű turistaútnak a Kyseľ-völgy elágazásáig tartó szakaszát. A
Kyseľ-völgy szája alatt létrákat és láncokat szereltek fel az eredeti útvonal
mentén, így ettől az évtől a turisták ismét az eredeti útvonalat használhatják.
Az év első nagyobb turistarohamára április végén került sor,
majd májusban egyre többen, főként lengyelek érkeztek a nemzeti parkba. Ebben a
tavaszi időszakban négy esetben kérték az itt is ügyeletet tartó hegyimentők
segítségét. Az első esetben, még márciusban egy lengyel turista szenvedett
olyan lábsérülést, melynek következtében nem tudta tovább folytatni a túrát.
Itt a nehezen megközelíthető terep miatt a helikoptert is be kellett vetni a
mentés során. Május elején az esti órákban egy szlovák turista kérte a
hegyimentők segítségét, akinél nem volt semmilyen világító eszköz, így a
közeledő sötétség miatt nem tudta befejezni a túrát. A harmadik esetben a
Hernád-áttörésben sérült meg a lábán egy turista, a negyedik esetben pedig a
Kyseľ-szurdokban egy turista kimerültség miatt kért mentést.
A HZS helyi vezetője sok mentőakcióban vett részt, amelyek
azonban nem mindig végződnek szerencsésen. Véleménye szerint a túrákon használt
minőségi felszereléssel a potenciálisan felmerülő problémák 90 %-át ki lehet
küszöbölni. „A Szlovák Paradicsomot sokan alábecsülik, például a Tátrával
összevetve. Egyes túrák technikai nehézsége pedig sokkal nehezebb, mint a
Tátrában. Nem olyan egyértelmű a terep, mint ott, sok útvonalon megfelelő
technikai felkészültségre van szükség. Jellegzetes élővilágának és a hosszú
útvonalnak köszönhetően ezek közé tartozik például a Nagy-Sólyom-völgy” –
mondja. A Szlovák Paradicsomba túrázni indulóknak a hegyimentők vezetője azt
tanácsolja, hogy a túra előtt kellően mérjék fel az útvonal nehézségeit és
hosszát. „A túrára mindig reggel kell elindulni. Különösen a nyári időszakban
errefelé is jellemzőek az erős délutáni viharok. Az átázott ember túra közben
energiát veszít, a szervezet hőháztartása felborul. Az embereket meglepi a
hirtelen jött sötétség. Nem szabad megfeledkezni a szükséges felszerelésről,
beleértve a túracipőt, vízhatlan ruházatot, esőkabátot, elegendő mennyiségű
folyadékról és élelmiszerről, valamint feltöltött mobiltelefonról. A térségben
egyébként nagyon jó a mobil lefedettség” – tájékoztat a szakember.
Mindazonáltal nincs mindenütt térerő, ezért jobb, ha csoportosan túrázunk.
Gyengébb lefedettség szempontjából különösen a Nagy-Sólyom-völgy és a
Piecky-szurdok, valamint a Klauzy-víztározó környéke érintett hátrányosan.
A szakember fentieken túl mindenkinek felhívja a figyelmét a
megfelelő biztosítás megkötésére. „Ez mindenkinek a személyes ítélőképességén
múlik. De akinek nincs biztosítása, és mégis mentésre szorul, annak a mentés
költségeit saját zsebből kell kifizetnie. Ez néhány tíz eurótól akár ezres
nagyságrendig is terjedhet” – hangsúlyozza a szakember. A Szlovák Paradicsom
aktuálisan nehezen járható vagy lezárt turistaútjairól a HZS honlapján
tájékozódhatunk.
