A Kis-Tarpataki-völgyben található Zamkovszky-menedékházat Zamkovszky István építette 1943-ban.
Hirdetés
A Zamkovszky menedékház története
Tátrai menedékházakat bemutató sétánk során megérkeztünk a Kis-Tarpataki-völgyben található Zamkovszky menedékházhoz, melyet Zamkovszky István épített 1943-ban. Zamkovszky, a szakképzett fényképész Lőcséről származott, de szinte egész életét a hegyekben töltötte, ahová első munkahelye kapcsán került, ugyanis teherhordónak szegődött el a Téry- és a Hosszú-tavi menedékházhoz. Kora egyik legjobb hegymászójaként már korábban hírnevet szerzett magának. Nagyon szorgalmas és kitartó ember volt, aki szerette a hegyeket. Már 1936-ban a Téry-menedékház társbérlője lett, és ott jött az ötlet, hogy építsen egy saját menedékházat. Az álma az volt, hogy ez a menedékház a Kis-Tarpataki-völgyben épüljön fel, így feleségével együtt 1942-ben készített egy tervet egy új, kétszintes menedékház felépítésére.
Amint a tervek elkészültek, hozzálátott annak megvalósításához. A menedékház alsó szintjén volt az étkező, a konyha és a gondnok lakása, az emeleten pedig a vendégszobákat helyezték el. A menedékház megnyitása után nem kapott nevet, azonban az építtető és egyben a ház gondnoka, Zamkovszky István karizmatikus egyénisége, valamint a házból áradó otthonos légkör miatt a turisták hamarosan Zamkovszky menedékháznak kezdték nevezni, és nevezik ma is.
A tátrai menedékházak múltjában érdekes azonosságot mutatnak a háborús évek. A turistákon és a hegymászókon kívül a II. világháború idején politikai menekültek is bujkáltak feleségeikkel és gyermekeikkel a menedékházakban. Mint minden tátrai menedékház, így a Zamkovszky-menedékház múltjában is vannak sötét árnyak. 1948-ban a menedékházat államosították, a Zamkovszky családnak el kellett hagyni azt, mivel a kapitalisták közé sorolták őket, amely abban az időben osztályidegen réteg volt. 1951-ben a ház kezelését a Slovaktour vette át, és Nálepka kapitány menedékháznak nevezte át, hogy még a neve sem emlékeztessen eredeti tulajdonosaira. Zamkovszky István saját menedékháza kényszerű elhagyása után rövid ideig a Bilík-menedékházban dolgozott, aztán egy politikai határozat értelmében el kellett hagynia a Magas-Tátra területét. Minden arra irányuló erőfeszítés ellenére azonban, hogy nevét töröljék a Magas-Tátra történelméből, a turisták továbbra is csak „Zamka” néven emlegették a menedékházat. 1991-ban aztán a menedékház visszakapta eredeti nevét. 1989-ben egy kis vízerőművet helyeztek üzembe a menedékház közelében, 1993-ban pedig a kárpótlási törvény rendelkezései alapján Zamkovszky István örökösei visszakapták a menedékházat. 1996-tól napjainkig a jelenlegi bérlő, Jana Kalinčíková vezeti a menedékházat, aki előtte a Hosszú-tavi menedékházban szerzett tapasztalatokat.
A Zamkovszky menedékház jelenleg 6 szobában 25 ággyal és közös fürdőszobával várja a turistákat és hegymászókat. Továbbra is a földszinten van elhelyezve a konyha és a hangulatos étkező. A menedékház előtt egy nagy teraszt alakítottak ki, ahol a nyári időszakban megpihenhetnek és felfrissülhetnek az arra járók. A menedékház ellátása a Tarajkáról hegyi teherhordókkal van megoldva. A hangulatos étterem falait körös-körül az építkezés és a menedékház létének első éveiben készült fotók borítják.
A Zamkovszky menedékház könnyen és gyorsan megközelíthető Ótátrafüredről és a Tarajkáról, ahonnan a könnyű túrát biztosító, piros jelzésű Felső turistaúton kell elindulni a Kő-pataki-tó irányába. Az út még gyermekekkel is nagyjából 1 óra alatt teljesíthető, a turistaút e szakasza egész évben járható. A menedékház ideális kiindulópontja a Téry menedékházhoz, vagy pedig a Felső turistaúton tervezett túráknak, az útvonal egyik lehetséges nyomvonala elhalad a Tar-pataki-vízesések mellett. A menedékház egyedülálló ételkülönlegességekkel, különleges gyógynövényekből készült teával (bylinkový nosičský čaj), „mormota-tejjel (Svištie mlieko), a „Rainerka” nevű alkoholos itallal és a sokak kedvencének számító Tatramelky nevű édességgel várja a látogatókat.