A hosszan tartó hőség után a múlt
péntekre előre jelzett vihar megmutatta félelmetes arcát. Pénteken délután villám
csapott egy fába, éppen akkor, mikor három gyerek haladt el mellette. A 13 és
15 éves lányok rövid ideig eszméletlen állapotba kerültek, 7 éves barátjukat
pedig elsöpörte a lökéshullám. A baleset a Csorbai-tótól 10 percnyire, a piros
jelzésű turistaút olyan szakaszán történt, ahol korábban sűrű erdő állt. Ez a
szomorú eredménye a Magas-Tátrán a múlt hét pénteken végigsöprő viharnak.
A Hegyi Mentőszolgálat (HZS)
szakemberei, valamint a Sürgősségi Orvosi Szolgálat két mentőorvosa gyorsan a
helyszínre érkeztek. A súlyosan megsérült lányt az orvosi szolgálat szakemberei
vették kezelésbe, a másik lányt a hegyi mentőszolgálat szakembereinek gondjaira
bízták. A sérülteket ezután terepjáróval a Kempinski Hotel közelébe vitték,
ahol átadták őket az időközben megérkezett mentőautó legénységének, akik
azonnal elindultak velük a poprádi kórházba. A gyerekek még vasárnap is súlyos
állapotban voltak, mindhármukat a poprádi kórház gyermekosztályán kezelik. „Állapotuk
intenzív ellátást igényel, de mindhárman túl vannak az életveszélyen” – mondta el
a kórház szóvivője. Hozzátette, hogy a súlyosan megsérült fiatal lányt még mindig
a gyermek-intenzív osztályon kezelik.
A villámcsapás az emberre nézve akár
végzetes következményekkel is járhat. A villámcsapás következtében az emberi testet
villamos energia járja át, ezen kívül hő- és lökéshullámok keletkezhetnek. A
túléléshez két feltételnek kell fennállnia. A villámcsapásnak nagyon rövid
ideig kell tartania, valamint gyorsan, ellenállás nélkül át kell haladnia az
emberi testen. A villám így megcsúszik a nedves bőrön, mint egy villámhárítón,
és nem okoz súlyos belső sérüléseket. Ez azonban csak abban az esetben fordul
elő, amikor testfelületünk nem érintkezik jól vezető anyagokkal, vagy pl.
mobiltelefonnal. Ezek ugyanis lehetővé teszik, hogy a villám behatoljon a
szervezetbe, és a belső szervek súlyos sérülését okozza. Mindezek ellenére a
villámcsapás közvetlen életveszélyt jelent az emberre nézve. A leggyakoribb ok
a keringési elégtelenség és a légzésmegállás miatt bekövetkező szívleállás. A
villám súlyos károsodást okozhat a létfontosságú belső szervekben, károsítja a
központi idegrendszert, a légzésközpontot, a látást, megzavarhatja a szívverés
ritmusát, ami szívmegálláshoz vezethet. A villámcsapás következtében fellépő hő
hatására testfelületünk súlyos égési sérüléseket szenvedhet. A lökéshullám
károsíthatja a dobhártyát, az annak következtében fellépő zuhanás pedig más,
külső és belső sérülésekhez vezethet.
Hogyan
lehet csökkenteni a villámcsapás rizikóját?
Az a szélsőséges nyári időjárás,
amely a Tátrában az utóbbi két hétben uralkodott, helyi viharok és heves
esőzések veszélyét rejti magában. A fenti konkrét esetben a HZS szakemberei a
magashegyi környezetben viharveszélyre felhívó figyelmeztetést adtak ki. Ennek
értelmében magashegyi túrára legjobb korán reggel indulni, hogy délidőben már
túl legyünk a túra magashegyi pontjain, adott esetben már ismét a völgyben
járjunk. Szlovákia magashegységeiben a vihar kockázata a délelőtti órákban
kisebb, mint ebéd után. Ha azonban magashegyi környezetbe kap el minket a
vihar, mindenképpen kerülni kell a horizont fölé magasodó kiemelkedő pontokat,
így a csúcsokat, a hegygerinceket és a nyergeket. Kerülni kell a nedves,
nyirkos helyeket is. Összességében nem ajánlott a nyílt területen történő
mozgás, hiszen ezzel ez ember kiemelkedik környezetéből. A villám általában a környezetéből
legmagasabbra kiemelkedő pontot találja el. Ha a helyzet lehetővé teszi, le
kell ereszkedni a völgy legalacsonyabban fekvő részébe, kerülve a beépített
vasláncok, kampók és egyéb, fémből készült segédeszközök használatát. Ezzel
együtt ki kell kapcsolni a mobiltelefonokat.
Egy viszonylag védett területen
valamilyen szigetelőanyagot (száraz hátizsák, kötél) kell a földre fektetni, és
úgy kell ráülni, hogy alsó végtagjaink érintkezzenek a szigetelő felülettel.
Szabad térben villámhárító nélküli magas tárgyak közelében ne tartózkodjunk,
ezektől legalább 2 méter távolságot tartsunk. Ha nyílt terepen ér el minket a
vihar, keressük meg a legközelebbi mélyedést, ahol kuporodjunk össze. Kerüljük
azonban a patakmedreket és a mocsaras, nyirkos területeket. Miután a vihar
elhaladt a fejünk felett, maradjunk addig a védett helyen, amíg a vihar
legalább 10 km-re eltávolodik (a dörgés és a villámlás között legalább 30 másodpercnek
el kell telnie).
Elsősegély
villámcsapás esetén
A villámcsapást szenvedett sérültek
túlélési esélyét matematikailag nem lehet meghatározni. A villámcsapást
szenvedett személynek nyújtandó elsősegély alapelvei:
- Ügyeljünk arra, hogy a sérült
ellátása közben nehogy a segítőket érje újabb villámcsapás.
- Állapítsuk meg, működnek-e az
alapvető életfunkciók – légzés, pulzus, tudati állapot. Ha szükséges, késedelem
nélkül lássunk hozzá az újraélesztéshez.
- Lássunk hozzá az égési, valamint a
villámcsapás következtében bekövetkező egyéb sérülések kezeléséhez.
- Amennyiben szükséges, végezzük el a
sokktalanítást.
- Hívjunk orvosi segítséget, és a
szakemberek megérkezéséig tartsuk fenn az alapvető életfunkciókat.
- Még a kevésbé veszélyes beavatkozás
elvégzésével is minden esetben várjuk meg az orvost.
- A villámcsapás következtében leállt
szívverés spontán újraindulhat, ilyenkor a légzésfunkciók továbbra is
fennállnak, ezért a tüdőből tüdőbe történő azonnali mesterséges légzés akár
szívmegálláshoz is vezethet.
