Végéhez közeledik a CarpathCC projekt, megszülettek az első
eredmények! 2013 júliusában befejeződtek az Európai Unió Kárpátokkal foglalkozó
kutatási projektjének bizonyos munkaszakaszai. Így például képet kaphatunk a
hegyvidékre oly jellemző rétek, legelők és kaszálók
ökoszisztéma-szolgáltatásairól, illetve a turizmus és a klímaváltozás
kapcsolatáról. A magyar szakemberek vezetésével 2012 januárjában indult
nagyszabású projekt keretein belül nemzetközi kutatócsoport vizsgálja a
Kárpát-régióban lévő felszíni és felszín alatti vizek, füves, vizes területek,
erdők és az ezekre épülő gazdasági szolgáltatások (pl. erdőgazdálkodás,
turizmus, mezőgazdaság) sérülékenységét az éghajlatváltozás várható hatásaival
szemben. Az eredmények alapján több mint 200 nemzetközi és hazai szakértő
bevonásával javaslatot tesznek olyan szakpolitikai intézkedésekre, amelyek
elősegítik az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást.
A minden eddiginél gyakorlatiasabb szemléletű projekt
megvalósítására kiírt brüsszeli tender hat olyan részfeladatot foglal magában,
ami a klímaváltozás hatásait méri fel a felszíni és felszín alatti vizekre, az
ökoszisztémára, az ökoszisztémán alapuló termelési rendszerekre, szolgáltatásokra,
valamint a minta területek sérülékenységére vonatkozóan, az érintettek hatékony
információ-cseréjének támogatása és konkrét akciótervek és adaptációs
intézkedések megfogalmazása mellett. A 2013. július végére elkészülő első
tanulmányok a klímaváltozás negatív és pozitív hatását elemzik az
ökoszisztéma-alapú termelési rendszerek, különös tekintettel a
multifunkcionális tájak, füves területek, valamint a turizmus vonatkozásában.
A Kárpát-régió rétjei, legelői, kaszálói Európa fajokban
leggazdagabb füves területei közé tartoznak. Ezen felül az
ökoszisztéma-szolgáltatások, a természetből nyert javak a régió vonatkozásában
kiemelkedő jelentőséggel bírnak, részben a számos kisgazdaságnak köszönhetően.
A félig természetes legelők, kaszálók sok ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak.
Ezen szolgáltatások közé tartozik például a biodiverzitás megőrzése, a
természetes beporzás, a klímaváltozás hatásainak mérséklése, a magas minőségű
alapanyagok (pl. gyapjú, széna) és élelmiszerek (pl. tej, sajt, hús), illetve
közvetett értelemben a tiszta víz vagy akár a rekreáció, a turizmus, a
kulturális értékek. A turizmus bizonyos típusai (pl. az ökoturizmus) számos
közösség számára igen fontos ökoszisztéma alapú szolgáltatást jelent,
tekintettel arra, hogy az idegenforgalomból származó jövedelem az odalátogató
turisták költéseiken keresztül a helyi gazdaságokat támogatja.
A hegyvidéki területek tekintetében a Kárpátok déli és
keleti részén fekvő országok (pl. Románia és Ukrajna) esetében a rétek,
legelők, szántók használata jelenti gyakran a létfenntartás egyetlen módját,
míg az északi területeken (pl. Lengyelországban vagy a Cseh Köztársaságban) más
regionális tevékenységek (mint pl. a turizmus) meglétének köszönhetően a
lakosság megélhetése szempontjából kevésbé fontosak.
Bár a klímaváltozás hatással lesz a legtöbb ökoszisztéma
alapú szolgáltatásra, mégis a legfőbb negatív következmény az egyedülálló füves
területek biodiverzitásának megőrzésével kapcsolatban mutatható ki. Rövidtávon
a legnagyobb fenyegetést a Kárpát-régióra nézve a klímaváltozástól független
tevékenységek jelentik majd, úgy, mint a túllegeltetés, illetve a
gondozatlanság. Az eredmények alapján ezeknek a változásoknak a hatása egyre
jelentősebb lesz, sőt megfelelő intézkedések hiányában, a klímaváltozással
együtt igen komoly következményekkel is járhatnak. A Kárpátok füves területeit
tekintve a földhasználat átalakulása és a gondozatlanság állandó fenyegetést
jelent. Éppen ezért a CarpathCC projekt ez irányú kutatása kiemelten a füves
területek kezelésére vonatkozó megfelelő alkalmazkodási tevékenységre
vonatkozóan tesz javaslatot.
Érdekes, de nem meglepő tény, hogy a klímamodell-eredmények
alapján a Kárpátok déli területein az éves átlaghőmérséklet 1,3-1,5 °C-os
emelkedése prognosztizálható 2050-ig. Az elkövetkező három és fél évtizedben a
csapadék mennyisége a Kárpátokon belüli elhelyezkedéstől függően várhatóan
évente 20-70 mm-rel csökken.
Az előzetes eredmények alapján megállapítható, hogy az
éghajlatváltozás a Kárpát-régió turizmusa számára pozitív és negatív hatásokat
egyaránt jelent.
A jelenlegi előrejelzések szerint a turizmus területén az
általános felmelegedés okozta változások összességében pozitívak lesznek. Az
éghajlati hatás következtében a Kárpátokban a vendégéjszakák számának
kismértékű növekedése várható, ugyanis a téli sportok kedvezőtlen folyamatait
vélhetően ellensúlyozza az elhúzódó meleg, száraz periódusok következtében
erősödő öko- és aktív turizmus, emellett gyarapszik a wellness -, a
fesztiválturizmus, valamint emelkedik a természetes vizekhez kapcsolódó
turisztikai aktivitások népszerűsége.
A vizsgálatok bebizonyították azt is, hogy a térség turizmusának
adaptációs (alkalmazkodási) képessége egyre javul, ennek köszönhetően a
szolgáltatási kínálat bővül, így a jelenleg még a téli sportokra
specializálódott desztinációk is átalakulnak, csökken a szezonalitás, sőt, a
legnagyobb látogatottságot a nyári hónapokban érik el.
A turizmus számára kedvező hatásokat azonban csökkentheti
több, az egyre szélsőségesebb klíma miatt fellépő kedvezőtlen jelenség (pl.
viharok, árvizek, aszályok, illetve a károkozók elszaporodása és ezáltal az
erőterületek leromlása), ezeket azonban egyelőre nem lehet számszerűsíteni.
A projekt hazánk számára is rendkívül fontos, hiszen a
klímaváltozás következményei közvetlenül érintik Magyarországot. Az Európai
Bizottság támogatásával megvalósuló kutatások hazai vonatkozása jelentős, hiszen
a pályázat nyertese egy olyan nemzetközi konzorcium, amely magyar
kezdeményezésre, az Aquaprofit Zrt. közreműködésével jött létre. A projekt
irányítását a Regionális Környezetvédelmi Központ látja el.
