A Csorbai-tóban lévő víz mennyisége
jelenleg elégségesnek mondható annak ellenére, hogy kevés eső esett a nyáron,
száraz volt a nyár és az ősz is. A tó vízszintje jelenleg kb. 20 cm-rel
magasabb az átlagosnál. A magasabb vízszint abból is látható, hogy a tó körüli
sétaúton kialakuló pocsolyák még száraz időben sem tűnnek el teljesen. A
vízszint emelkedése azt is eredményezi, hogy a tó hivatalosan mért területe (19,76 hektár) most
valamelyest nagyobbnak mutatkozik.
Szemben pl. a két évvel ezelőtti állapottal,
amikor a tó vízfelülete mintegy fél hektárral kisebbre zsugorodott. 2010 nyarán
a tó vízszintje mintegy 90 cm-rel volt alacsonyabb, mint a hosszú távú
megfigyelések szerint mért vízszint. Akkor a tóban lévő olyan sziklák is
szárazra kerültek, amelyeket több mint 100 éve nem lehetett szárazon látni. Ezt
követően két hónapnak kellett eltelnie, hogy a tó ismét visszanyerje normális
vízszintjét.
Ha ebben az évben több eső esett
volna, a tó vízszintje minden bizonnyal még magasabb lenne. 1958-ban például,
amikor a Magas-Tátrában rekord méretű áradások voltak, a Csorbai-tó vízszintje
90 cm-rel megemelkedett. Érdekes volt akkor, hogy a tó vízszintje nem azonnal
emelkedett meg, hanem csak a bőséges csapadékhullás után két héttel. A
hidrológusok ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a Csorbai-tavat
földalatti vízerek táplálják, mivel nincs látható földfelszíni tápláló folyója.
Abban az időben ez egy teljesen új felfedezés volt, korábban nem tudták, mi
táplálja a tavat, hiszen az ilyen földalatti vízerek még a mai technológiával
sem mérhetőek.
A Csorbai-tónak a XIX. században még
volt egy mesterséges lefolyása, amelyet később eltávolítottak. Ez a csatorna a
korrekt történelmi térképeken is szerepel. Helyette a XIX. és a XX. század
fordulóján túlfolyókon keresztül csatornákba vezették a tó vizét. Ezek a tó
körül elhelyezett műtárgyak az esetleges áradások esetén a tó vízszintjét
voltak hivatottak szabályozni. A tó túlcsordulási időszaka azonban kb. 5 évvel
ezelőtt lezárult.
