A
Kacsavölgyi-Zöld-tóból folyik ki a Kacsavölgyi-Zöldtavi-patak, amely a
völgyterasz küszöbén a Kacsa-völgyi-vízesést (Hviezdoslavov vodopád) alkotja.
Chmielowski 1912-ben a vízesésről azt írta, hogy „takaros és elég hosszú”.
Paryski 1961-ben elsőként kb. 15 méterben adja meg magasságát. Bohuš 1996-ban
szintén 15 m-ről ír. Azt azonban tudni kell, Paryski mester nem értékelte túl
magasra a Poduplaszki-völgy vízeséseit.
A Rejtett-völgyben található Fagyott-tavi-vízesést
(Zmrzlý vodopád) például kicsinek nevezte (a valóságban 65 m magas – lásd a kalauz
6. kötetét). A Rejtett-völgyi-vízesést (Ťažký vodopád) „az egyik legszebb
vízesésnek” nevezte, ami egy szokatlanul tág megfogalmazás.
A
tények viszont a következők: A Rejtett-völgyi-vízesés a legmagasabb tátrai
vízesés, magassága kicsit meghaladja a 100 m-t (lásd a kalauz 6. kötetét). A
Kacsa-völgyi-vízesés magassága kb. 60 m. Valójában egy 30 m-es függőleges
vízesésből és öt, néhány méteres, falsávokkal elválasztott zuhatagból áll
(Grzegorz Folta és Lucyna Kuchno mérései 2009. 08.15-én). Nincs pontosan
meghatározva, mit nevezünk vízesésnek. Milyen lehet a dőlése, zuhatagot
képezhet-e, lehet-e több ága? Szerencsére ez nem matematika, a fogalom nincs
definiálva, és valószínűleg nem is lesz. Lehet, hogy nincs is rá szükség?
Forrás: Władysław Cywiński: A Tátra; 16. kötet – Ganek (fordította: dr. Futó
Endre)
