A Tátrai
Nemzeti Park (TANAP) szakemberei új firnmezőt fedeztek fel a Fekete-tavi-gerinc
és a Jég-völgyi-hát között található Nagy-Jég-völgyben. A Magas-Tátrában csak
kevés olyan hely van, ahol a nyár végéig megmarad az előző télen lehullott hó.
Az ilyen helyek közös jellemzője a megfelelő elhelyezkedés és tájolás. Firnmezők kialakulása leginkább az árnyékos vályúk alatti katlanokban
lehetséges, ahol a téli időszakban fokozatosan felhalmozódik a hó, amelynek
vastagságát az ilyen vályúkban lezúduló gyakori lavinák is növelik.
Firnmezőknek azokat a hómezőket nevezi a szakirodalom, amelyek az előző télen
lehullott, a nyár végéig megmaradt hóból állnak. Firnmezők kialakulhatnak a
sziklafalakról folyamatosan hulló apró törmelék alatt is, amely a nyár folyamán
fokozatosan maga alá temeti a téli időszakban lehullott, az árnyékos helyen
meglehetősen lassan olvadó hómezőt. A Magas-Tátrában csak néhány ilyen hely
található, többek között pl. a Réz-pad-katlanban, a Menguszfalvi-völgyben és a
Gerlachfalvi-csúcsra vezető Karcsmar-folyosóban.
A
Magas-Tátra északkeleti részén, a Fekete-Jávor-völgyből délkeletre elágazó
Kis-Jég-völgy keleti zárlatát képező Nagy-Jég-völgyben három, egymás fölötti
küszöb található. A legfölső küszöb feletti, novemberben már hóval borított katlanban,
a Jég-völgyi-váll alatt, 2176 méter tengerszint feletti magasságban található a
most felfedezett, egész évben megmaradó, valószínűleg időtlen idők óta létező
firnmező, melynek hossza kb. 50 méter. A Nagy-Jég-völgy északkeleti tájolású, a
Hócsúcs és a Nagy-Feketetavi-torony meredek, sziklás lejtőit szinte egész
nyáron elkerüli a napfény. A megfigyelt területen további kutatások szükségesek
a firnmező kialakulásához szükséges éghajlati viszonyok, valamint a helyi
hóviszonyok pontos feltérképezéshez, valamint az orográfiai határok
megállapításához.
