A közelmúltban jelent meg Lengyelországban a lengyel hegymászó és kalauz-író, Władysław Cywiński részletes Tátra-kalauzának 16. kötete, amely a Ganek tömbjével foglalkozik. A Tátrát járó lengyel hegymászók közössége már türelmetlenül várta a tátrai hegymászó-kalauz következő kötetének megjelenését. A sorozat részeként korábban az alábbi kötetek láttak napvilágot Lengyelországban:
1. kötet: Giewont (Giewont) – 1994
2. kötet: Vörös-hegyek keleti rész (Czerwone Wierchy, część wschodnia) – 1995
3. kötet: Vörös-hegyek nyugati rész (Czerwone Wierchy, część zachodnia) – 1996
4. kötet: Bélai-Tátra nyugati rész (Tatry Bielskie, część zachodnia) – 1997
5. kötet: Bélai-Tátra keleti rész (Tatry Bielskie, część wschodnia) – 1997
6. kötet: Molnár (Młynarz) – 1998
7. kötet: Békás-gerinc (Grań Żabiego) – 1999
8. kötet: Csubrina (Cubryna) – 2001
9. kötet: Tengerszem-csúcs (Rysy) – 2001
10. kötet: Menguszfalvi-csúcsok (Mięguszowieckie Szczyty) – 2003
11. kötet: Liptói-határhegy (Szpiglasowy Wierch) – 2005
12. kötet: Ökör-hát (Wołowy Grzbiet) – 2006
13. kötet: Gáspár-csúcs (Kasprowy Wierch) – 2008
14. kötet: Triumetal-gerinc (Grań Grubego) – 2008
15. kötet: Bástya-gerinc (Grań Baszt) – 2009
A kalauz-sorozat szerzőjét, az 1939-ben, Vilniusban született Władysław Cywińskit Lengyelországban a ma élő legnagyobb Tátra-szakértők között tartják számon. 1959-től, vagyis 20 éves korától mászik a Tátrában, 1967-től pedig hegyivezetőként és hegyimentőként is tevékenykedett, több mint 300 mentési akcióban vett részt. Hegymászó pályafutása során kb. 30 új utat mászott a Tátrában, 1975-ben pedig szólóban, három és fél nap alatt járta végig a Tátra főgerincét. Ő maga ezt az eredményt tartja hegymászó pályafutása legfontosabb eseményének.
A részletes hegymászó-kalauz korábban megjelent 15 kötetét dr. Futó Endre fordította magyar nyelvre, a kötetek jelenleg kézirat formájában léteznek. Csupán anyagiak kérdése, hogy ezt a nagyon alapos, minden részletre kiterjedő, az eddig ismert névanyagot számtalan új névvel kiegészítő kalauzt mikor olvashatják végre magyarul a magyar Tátra-járók is.
Dr. Futó Endre a sorozattal kapcsolatban 2003-ban írt egy cikket a „Hegymászó” című, a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség tagsága körében terjesztett lapba. Az alábbiakban a szerző hozzájárulásával ennek a cikknek az a része olvasható, amely a kalauz 1. kötetének bevezetőjéből Cywiński szavait idézi:
„Az első Tátra-kalauz 1842-ben látott napvilágot. Ezután minden kalauznak az előző kalauzokon, valamint a turisták és hegymászók növekvő tudásán alapulva, az előzőtől jobbnak kell lenni. Jobbnak lenni itt azt jelenti, hogy részletesebben ismertetni a már leírt hegyet és esetleg ismertetni mindeddig le nem írt részleteket. Ez talán lehetetlennek tűnik, de még mindig van a Tátrának néhány része, amelyet egyetlen kalauz sem írt le.
Mindeddig a legrészletesebb tátrai kalauz Witold H. Paryski monumentális, 24 kötetes Tatry Wysokie (A Magas-Tátra) című hegymászókalauza. Ez a legjobb, de ma már nem elegendő. A tátrai mászóutak besűrűsödése az első kötet 1951-es megjelenése óta olyan mértékű, hogy Paryski kalauza sok esetben nem aktuális. Pl. a Vadorzó-kilátón a 6. kötetben csak két utat ismertet. Miután évtizedekig a Vadorzó-kilátó volt a lengyel hegymászás fő mászóterepe, ma nem hihető el, hogy ott csak két út vezessen.
A Bélai-Tátráról soha senki sem írt még kalauzt. A Nyugati-Tátrában Józef Nyka kalauza a legjobb, de nem tér el a jelzett turistaösvénytől. Pedig a hegymászó utak száma itt is hasonló mértékben növekszik, mint a Magas-Tátrában. A hegymászók között kézről-kézre adogatnak jobb-rosszabb ,,falmonográfiákat''. Az egész Tátráról a mai napig nincs részletes leírás: földrajzi sem, a hegymászó utakról nem is beszélve. A jelen sorok írója nagy elődje, Witold H. Paryski mintájára becsvágyó célt tűzött ki maga elé: leírni a falakat, mászóutakat, jelzett turistaösvényeket és az elvesző ösvényeket, csapásokat, a barlangok elérhetőségét és adatait, de nem akar megfeledkezni a ma divatos sziklákról sem. A teljes, az egész Tátrát, tehát a Nyugati-, a Magas- és Bélai-Tátrát. A tervezett terjedelem kb. 60 kötet lesz. Az egyes kötetek megjelenése a szerző ismereteit és a hegymászó közösség szükségleteit követi majd. A kötetek számozása kizárólag a megjelenés időrendjét tükrözi, semmi köze a földrajzhoz. A szerző tudatában van a vállalkozás nagyságának és annak is, hogy személy szerint talán nem lesz képes a teljes munkát elvégezni, de reméli, hogy akad majd folytatója.”
