|
A Nagyszalóki-csúcs a Magisztráléról |
Egyes Tátra-kutatók a 19. században úgy vélték, hogy egy természeti katasztrófa (a Szepességet 1662. augusztus 6.-án sújtó földrengés) következtében a csúcs 200-300 méterrel lett alacsonyabb egykori magasságánál. Ennek e tudományosan alá nem támasztott katasztrófának a terjesztői a csúcs gömbölyded körvonalaival érveltek, amelyek szerint mintha hiányozna a csúcs teteje. Az addig legmagasabb tátrai csúcs lezúdult tetejének maradványaiként fogják fel a déli hegyoldalt összefüggően borító kőtörmeléket. A geomorfológiai vizsgálatok elvégzése és korabeli történelmi források elemzése után (amely szerint 1662-ben nem volt földrengés, esetleg csak pusztító árvizek lehettek) ez az elmélkedés leginkább a képzelet szüleményének mondható.