A közelmúltban került nyilvánosságra, hogy a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) látogatási rendje mintegy 15 éve nem érvényes. Az eredeti, 1999-ből származó szabályozást ugyanis eltörölte a Természet- és tájvédelemről szóló 2002-es törvény. A TANAP Igazgatóság vezetői már régóta beszélnek az új látogatási rend elkészítésének szükségességéről, erre azonban mind a mai napig nem került sor. A látogatási rend a látogatók különböző csoportjainak – mint pl. turisták, síelők, hegymászók, hegyi vezetők, síalpinisták, vitorlázórepülők – mozgását szabályozza a védett területeken. Érvényes szabályozás hiánya miatt viszont a fenti csoportok a Tátrában legálisan nem folytathatják tevékenységüket. Jogellenes volt többek között a sípálya kijelölése az 5. (legmagasabb) szintű védettséget élvező területen.
Nem érvényes a téli zárlat
![]()
Az érvényes szabályozás hiányának másik következménye, hogy a turisták az év bármely szakában korlátozás nélkül mozoghatnak a jelzett turistautakon, vagyis akár május utolsó napjaiban is felmehetnek a jelzett turistautakon elérhető csúcsokra. Egyszerűbben fogalmazva a TANAP téli zárlata jelenleg nem érvényes. Ezt az információt a TANAP Igazgatóság vezetője, Pavol Majko is megerősítette. „A téli zárlat a természet védelme miatt mindenképpen indokolt, és mi ragaszkodunk is hozzá. Jelenleg azonban az érvénytelen látogatási rendnek köszönhetően az összes jelzett turistaút használható. Természetesen mindenki eldöntheti, hová akar túrázni, de arra kérjük a látogatókat, hogy mindenki hallgasson a józan eszére, gondoljanak a természet érzékenységére, mindazonáltal a nemzeti park őrei nem büntetnek a téli zárlat hatálya alá eső turistautak használatáért. Figyelmeztetnek, kérnek, magyaráznak. Gondolom, lesznek olyanok, akik tiszteletben fogják tartani a kérésüket, és lesznek, akik fittyet hánynak majd azokra”.Az új látogatási rendet a TANAP Igazgatóság még 2007-2008-ban elkészítette, az a tervek szerint az új természetvédelmi zónák kialakítását követően került volna elfogadásra. A Tátra zónabeosztását azonban a mai napig nem fogadták el, és csak a közelmúltban derült ki, hogy a látogatási rend érvénytelen. Az igazgató szerint a természetvédők számára ez egy rendkívül kellemetlen helyzet.
Jelenleg az eperjesi (Prešov) Körzeti Hivatal asztalán van az az előterjesztés, amely közvetve aktualizálná az érvénytelen látogatói szabályokat. „Ebből kimaradnak bizonyos logikátlan szabályok, mint pl. a látogatók számának szabályozása bizonyos területeken” – mondta Majko. A természetvédők a nyári szezon kezdetéig szeretnék megoldást találni legalább az egyik legfontosabb kérdésre, mégpedig arra, hogy jelenleg az 5. szintű, vagyis legmagasabb védettséget élvező területeken hegymászók és hegyi vezetők sem mozoghatnak. Ezzel párhuzamosan a TANAP Igazgatóság dolgozik az új látogatási rend kialakításán, melyet a nyár folyamán társadalmi egyeztetésre szeretne bocsátani. „Az új látogatási rendben jelentős változások várhatók, a látogatók számára egyszerűsödik a szabályozás, és természetesen ezzel összefüggésben a nemzeti park személyzete számára is könnyebben ellenőrizhetővé válik majd. Meggyőződésem, hogy az új szabályozás ősszel életbe is léphet” – tett hozzá Majko.
Évek óta késik a TANAP rendezési terve
A látogatási rendnél is sokkal fontosabb dokumentum, amelyre évek óta hiába vár a nemzeti park, a Tátra új természetvédelmi zónákra történő felosztási terve. Ez pontosan meghatározná azokat a területeket, ahol semmilyen emberi beavatkozás nem lenne elvégezhető, úgyszintén azokat a területeket, melyeken a nyilvánosság számára megengedett lenne sport- vagy szabadidős tevékenység folytatása. A jelenlegi szabályozás egyik abszurditása, hogy a Tátra Nemzeti Parkban gyakorlatilag minden sípálya a legmagasabb fokú védettséget élvező, elvileg emberi beavatkozástól mentes terülten található. Legmagasabb szinten védett terület pl. a Csorbai-tó, ahol csónakázni lehet.
A zónabesorolás elfogadásának szükségességét a TANAP 1994-től hangoztatja, amikor Szlovákiában elfogadták a természet- és tájvédelmi törvényt. Ezt 2002-ben új törvény váltotta fel, amely rendelkezett az új zónák kialakításának szükségességéről. „A zónabesorolás prioritást kellene, hogy élvezzen, ez az egyik legfontosabb feltétel volt a vezetői munkám kezdetekor. Jelenleg tárgyalunk a tulajdonosokkal, és megpróbáljuk megteremteni a feltételeket, különös tekintettel az anyagi háttér biztosítását. Meg kell jegyezzem, hogy a természetvédelemnek ára van. Aki azt mondja, hogy a természetvédelem nem jelent terhet az állami költségvetés számára, az nem ismeri a probléma lényegét” – zárta szavait az igazgató.
