Zakopane, a korábbi egyszerű pásztorfalucska a XIX. század második felében kezdett klimatikus gyógyhellyé alakulni. A gyorsan fejlődő gyógyhely báját és hangulatát a mind nagyobb számban ide érkező lengyel művészek is felfedezték, akik azért jöttek ide, hogy pihenjenek és élvezzék az itteni mikroklíma jótékony hatásait. A lengyel kultúra ismert személyiségeinek nyomában folytassuk sétánkat Zakopanéban, ismét ássuk bele magunkat egy kissé a város történelmébe. Az alábbiakban a városközpontból, a sétálóutca és a piacra vezető út találkozásától nyugat felé indulva a város legrégebbi utcájában, a Kościelisko utcában folytatjuk a város műemlék épületeivel való ismerkedésünket.
![]() |
| Fotó: marekusz |
Częstochowai Szűz Mária templom
Az utca elején, a piac közelében található a város egyik legismertebb épülete, az 1847-ben felépített, 1930-ban a częstochowai Szűz Mária tiszteletére szentelt fatemplom. A paraszt-barokk stílusú, egyhajós, zsindellyel fedett, eredetileg Szent Kelemen tiszteletére szentelt fatemplom Zakopane legrégebbi egyházi épülete, amely a Homolács család anyagi hozzájárulásával épült fel. A fatemplomot 1850-ben kibővítették, ekkor kapta jellegzetes tornyát. A templom egyszerű belső terét a XIX. század közepéről származó faszobrok, góralok által faragott oltár, valamint Európa egyik legismertebb Szűz Márai alkotása, a czestohowai Fekete Madonna másolata díszíti.
![]() |
| Fotó: blog.fanferrari.pl |
Régi temető (Cmentarz Zasłużonych na Pęksowym Brzyzku)
A fatemplom mögött található Zakopane egyik nevezetessége, a város és a Tátra jelentős személyiségeinek temetkezési helyéül szolgáló régi temető, amely a város első temetője volt. Nevét a temetőhöz a földet biztosító Jan Pęksa gazdáról kapta, a góral „Brzyz” szó jelentése szikla a patak felett. A kőfallal körülvett temetőben kb. 500 síremlék, köztük több jelképes sír található, ezek mintegy fele a város nagyjai közé tartozik. Szinte minden síremlék egyedi műalkotás, fémből, fából vagy kőből készült, góral keresztekkel, podhalei faragott motívumokkal (Fájdalmas Krisztus) vagy festett üvegekkel. Szinte mindenki, aki valamilyen módon beírta a nevét a Tátra történelmébe, ebben a temetőben lelt végső nyughelyre. Zakopane alapítói, Chałubiński doktor és a zakopanei stílus megalkotója, Witkiewicz mellett itt nyugszik többek között Kornél Makuszyński író, a síugró és tátrai futár Stanisław Marusarz, az író Władysław Orkan és Kazimierz Pzerwa-Tetmajer, az építész és szobrász Karol Stryjeński, valamint az író és költő Beata Obertyńska.
![]() |
| Fotó: Andrzej Samardak |
U Wnuka – ul. Kościeliska 8.
Tovább haladva a városból kifelé az utca jobb oldalán találjuk az eredetileg a XIX. század közepén felépített „U Wnuka” nevű épületet. Állítólag ez volt Zakopane első emeletes épülete, itt nyitotta meg a Tátra Egyesület az első kaszinóját, valamint itt működött a város első postája. Közvetlenül a XIX. század vége előtt egy nowy targi zsidó kereskedő, Samuel Riegelhaupt ebben az épületben nyitotta meg a város első kocsmáját és üzletét. 1907-ben a híres lembergi vendéglős, Jan Wnuk nyitott itt éttermet, miután feleségül vette a ház építtetőjének unokáját, létrehozva ezzel a város egyik mai napig legismertebb vendéglőjét. Fennállása alatt rendszeresen megfordult itt többek között a Zakopane alapítójának tartott dr. Tytus Chałubiński, a Nobel-díjas író Henryk Sienkiewicz, Jan Kasprowicz költő, valamint Wincenty Witos, aki három alkalommal volt Lengyelország miniszterelnöke.
![]() |
| Fotó: Wikiwand |
Willa Koliba – ul. Kościeliska 18.
Kicsit feljebb, ugyancsak az utca bal oldalán találjuk Witkiewicz első alkotását, a Willa Kolibát, melyet az ukrán származású lengyel földbirtokos, Zygmunt Gnatowski megrendelésére épített 1892-1893-ban. Eleinte „Koleba” volt a neve, majd a góral nyelv szabályai szerint alakult ki mai elnevezése. Az épületet 1901-ben nyugati szárnnyal bővítették, megbontva ezzel a Witkiewicz által kialakított harmonikus arányokat. Az épület Gnatowski életében panzióként funkcionált, melyben leginkább a magasabb körökből érkező vendégek szálltak meg. 1902-ben itt lakott a grazi nemzetközi döntőbíróság helyszíni bejárást végző néhány tagja is, akik a Magyar Királyság és Galícia között a Halastó hovatartozása miatt kirobbant határvitában dönteni voltak hivatottak. Az épület még a II. világháború előtt a vasutasok félkatonai szervezetének tulajdonába került, majd a II. világháború után 1981-ig árvaházként használták. Ezek nagyban hozzájárultak a történelmi épület pusztulásához. A fákkal körülvett épületben ma a Tátra Múzeum részeként a Zakopanei Stílus Múzeumának kiállítása látható. Amennyiben nyitva van a múzeum, érdemes benézni és megtekinteni az épület belső elrendezését, valamint az ott látható kiállítást.
![]() |
| Fotó: Andrzej Samardak |
Willa Cicha – ul. Kościeliska 42.
A Willa Kolibát magunk mögött hagyva hamarosan újabb értékes épülethez érkezünk. Szintén az utca jobb oldalán áll a Willa Cicha (magyarul Csendes villa), amely egy eredetileg az 1880-ban épült családi nyaraló kibővítésével jött létre. A Gąsienica-Sobczak család egykori nyaralója „Sobczakówka” néven panzióként működött, amelyben többek között olyan neves személyiségek is megszálltak, mint pl. Jan Kasprowicz költő, az Albert rend alapítója, Adam Chmielowski (Albert barát), és a kétszeres Nobel-díjas, lengyel származású tudós, Maria Skłodowska-Curie. Az épület 1932-ben kapta a Willa Cicha nevet Karol Kłosowski (1882-1971) festőművésztől, aki fokozatosan ornamentikás elemekkel díszítette az épületet. Karol Kłosowski másik szenvedélye a virágok voltak, különböző növényfajokat hozott Zakopanéba, és szoktatta hozzá őket ehhez a környezethez. Neki köszönhetően a Kościelisko utcában álló házak közül soknak az előkertjét mai is virágok díszítik.
Folyt. köv.
