A Zawrat-hágó
(Zawrat) és a Kereszt-nyereg (Przełęcz Krzyżne) között vezető Sas út a leghíresebb gerinctúra a Tátrában, melyet egyúttal
Lengyelország legnehezebb jelzett turistaútjaként tartanak számon. Az
alábbi leírás bemutatja a teljes útvonal legfontosabb pontjait, a nemzeti
parkba történő belépéstől az onnan történő kilépésig. Ez az opció azonban csak
a legfelkészültebb túrázóknak ajánlott, másoknak két vagy több részre kell
bontani az útvonalat, melyet a számos fel- és levezető utak tesznek lehetővé.
Kuźnice (Kuźnice)
Kuźnice a Lengyel-Tátra egyik
leglátogatottabb pontja. A jelentős turistaközpont a Lengyel-Sebes-völgyben
(Dolina Bystrej), 1000 méter tengerszint feletti magasságban található.
Népszerűségét elsősorban a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch) közlekedő
felvonónak köszönheti, amelynek itt található az alsó állomása. Kuźnice
(régebbi nevén Hámor /Hamrami/) a XIX. századi Galíciában a vas- és acélgyártás
egyik központja volt. A hámor, amely a XIX. század első felében élte fénykorát,
a magyar Homolács család tulajdonába tartozott. A létesítmények bezárása óta
sok minden történt itt, a Tátrai Nemzeti Park (TPN) erőfeszítéseinek
köszönhetően a közelmúltban helyreállították a történelmi épületeket, amelyek
így ma is – ráadásul ingyenesen – látogathatók.
A turistákat azonban egyértelműen
a sorban állás vonzza ide. Lengyelország legmagasabbra vivő felvonója a
közelmúltban teljes felújításon esett át, melynek során új kabinokat helyeztek
üzembe. A felvonón a főszezon május elejétől szeptember végéig tart, a
felvonóra az utóbbi időben már interneten is lehetőség van előre váltott
menetjegy megvásárlására. Ezt azért vezették be, hogy legalább részben
csökkentsék a felvonó alsó állomásán a nyári szezonban kialakuló több órás
várakozási időket. A felvonón két szakaszban kb. 12 perc alatt jutunk fel a
csúcsra, útközben a Myślenicei-tornyok (Myślenickie Turnie) nevű állomáson át
kell szállni másik kabinokba. A felvonó mellett Kuźnice több jelzett turistaút
kiindulópontja is. Jelzett turistaúton nem csak a Gáspár-csúcsra (a
Myślenicei-tornyokon vagy a Gąsienica-szécsen keresztül), hanem például a
Giewontra (Giewont) és a Nosalra (Nosal) is feljuthatunk, de a Felső eredi út (Ścieżka
nad Reglami) is itt kezdődik. Kuźnicéba legegyszerűbben a zakopanei
pályaudvarról induló minibuszokkal juthatunk fel (3 złoty/fő), autóval viszont
nem lehet behajtani ide, akik autóval érkeznek a városba, azok a II. János Pál
pápa körforgalomban kialakított parkolókban hagyhatják autóikat.
Király-púpi-nyereg
(Przełęcz między Kopami)
A Király-púpi-nyereg nagyon
jellegzetes pontja a Gąsienica-szécsen (Hala Gąsienicowa) álló Murowaniec
menedékházba (Schronisko Murowaniec) vezető útnak. Azon a ponton, ahol a
Kuźnicéból érkező két turistaút egyesül, a turisták általában megállnak
pihenni. Mintegy pihenésre csábítva több padot is felállítottak itt, melyeken
megpihenhetünk és elfogyaszthatjuk elemózsiánkat, frissítőnket. A
Király-púpi-nyereg – másik lengyel nevén Karczmisko – a Kis- és a
Nagy-Király-púp (Małą és Wielką Królową Kopa) között fekszik, melyről nagyon
szép kilátás nyílik Zakopanéra, a Giewontra (Giewont) és a Vörös-hegyekre
(Czerwone Wierchy).
Murowaniec
menedékház (Schronisko Murowaniec)
Gąsienica-Fekete-tó
(Czarny Staw Gąsienicowy)
A Gąsienica-Fekete-tó az egyik
legnagyobb és legszebb tó a Tátrában. 1624 méter tengerszint feletti
magasságban fekszik, alig fél órányira a Murowaniec menedékháztól. A tó a
Gąsienica-völgy legismertebb, a 21 közül a legnagyobb tava, mélysége 51 méter.
Nevét vizének színéről kapta, amely a fenyegetően fölé emelkedő Kápolna-csúcs
árnyékában teljesen feketének tűnik. A tó vizében 1881-től pisztrángok vannak
telepítve. A XX. század elején a tó északi részén található piciny szigeten
szerették volna felépíteni Julius Słowacki lengyel költő mauzóleumát, erre
azonban a természetvédők tiltakozása miatt nem került sor. A tó partján 1885 és
1920 között egy kicsiny menedékház állt, ennek ma már nyomai sem lelhetők fel.
Napjainkban nagyon sokszínű az
ide látogató turisták tömege. Vannak, akiknek csak maga a tó a célpont, és
vannak, akik egy nehezebb túra közben állnak meg itt néhány percre, melyekből
több is található a környéken. A Gąsienica-Fekete-tótól indulhatunk pl. a
Kápolna-csúcs, a Zawrat-hágó (Zawrat), a Gránát-csúcsok (Granaty) vagy a
Zerge-csorba (Kozia Przełęcz) megmászására. Közülük szinte mindegyik meredek,
kitett szakaszokon vezet, ezért ezek a túrák csak tapasztalat turistáknak
ajánlottak.
Gąsienica-Fagyott-tó (Zmarzły Staw
Gąsienicowy)
A nem túl nagy területű
Gąsienica-Fagyott-tó a Zerge-völgyecske (Kozia Dolinka) nyílásánál, a Zawratra
és a Zerge-csorbába (Kozia Przełęcz) vezető turistautak elágazásánál található.
Mélysége csupán 3,7 méter, „Fagyott” nevét pedig annak köszönheti, mert
felszíne már szeptemberben vagy legkésőbb októberben elkezd befagyni, és a
legnagyobb fagyok idején teljesen az aljáig befagy. Csak a következő év
júniusban vagy júliusban olvad fel teljesen, így az év nagy részében a tó
teljesen be van fagyva. A tó közelében néhány ferde sziklatábla található,
amelyet akár menedékként is használhatunk, ha hirtelen rosszra fordul az
időjárás.
A Zawrat különös hely. Gyönyörű,
szűk hágó, amely a Zawrat-tornyot (Zawratowa Turnia) és a Kis-Zerge-hegyet
(Mały Kozi Wierch) választja el egymástól, egyúttal a sas út (Orla Perć)
kiindulópontja. Ez a jellegzetes hágó több irányból is megközelíthető.
Amennyiben a Lengyl-Öt-tó völgyéből (Dolina Pięciu Stawów Polskich) közelítjük
meg a hágót, nem kell nagy nehézségre számítani, de az összes többi útvonalon –
a Gąsienica-szécsről (Hala Gąsienica), a Svinicáról vagy a Zerge-csorbából
(Kozia Przełęcz) nagyon nehéz utak vezetnek ide, melyeken sajnos halálos
baleset fordul elő, emiatt a Zawrat sokszor szerepel a hírekben. Különösen
veszélyes és hangsúlyozottan kitett a hágóból a Svinicára vezető ösvény. Azoknak
a biztonságára, akik ezen az útvonalon túráznak, 1904-től a Zawrati Boldogságos
Szűz Mária felügyel. Valamivel több, mint egy méteres szobra a
Gąsienica-völgyből a hágóba vezető út felső részén, a sziklafalba van
felállítva. Jelenleg ez a legmagasabban felállított Mária szobor
Lengyelországban. A Zawrat-hágón már jóval azelőtt átkeltek, mielőtt Walenty
Gadowski lelkész ötlete nyomán elkezdték a Sas út kiépítését. Több híres, a
Tátra történelmében jelentős szerepet játszó turista is megfordult itt, mint pl.
Stanisław Witkiewicz, Stefan Żeromski, Maria Skłodowska-Curie, sőt, maga
Vlagyimir Iljics Lenin is. Utóbbi tiszteletére a népköztársaság idején a
Zawraton átvezető utat Lenin-útnak nevezték.
Zerge-csorba (Kozia
Przełęcz)
A Zerge-csorba kultikus hely, amely
a Sas út (Orla Perć) nyomvonalán, a Zamarla-torony (Zamarłą Turnią) és a
Zerge-bástya (Kozie Czuby) között található, 2137 méter tengerszint feletti
magasságban. Népszerűségét elsősorban annak a híres létrának köszönheti, melyen
át a Zawrat-hágóból (Zawrat) érkező turisták elérik a csorbát. Maga a csorba
meglehetősen barátságtalan, ám mégis szép hely. A gerincbemetszés ugyan csak
néhány méter széles, ennek köszönhetően ez az egyik legszűkebb hágó a Tátrában,
melyen jelzett ösvény halad keresztül. A csorba jelenleg három irányból
közelíthető meg. A sárga jelzésű turistaút, amely áthalad a Zerge-csorbán, a
Gąsienica-völgyet (Dolina Gąsienicowa) köti össze a Lengyel-Öt-tó völgyével
(Dolina Pięciu Stawów Polskich). Megközelíthető továbbá a Zawrat-hágóból a Sas
úton, melyet a hágóban akár el is hagyhatunk, vagy tovább mehetünk az egyirányú
piros jelzésen a Zerge-hegy (Kozi Wierch) irányába. Ellenkező irányban viszont
nem járható az útvonal, mivel 2007-től a Sas út Zawrat-hágó – Zerge-hegy
közötti szakasza egyirányúsítva lett. A Zerge-csorba valamennyi megközelítési
útvonala igényes és nehéz, ezért elsősorban gyakorlott túrázóknak ajánlott.
A Zerge-hegy újabb legendás hely
a Tátrában. A Sas út (Orla Perć) nyomvonalán emelkedik, a Tátra legmagasabb,
teljes egészében Lengyelország terültén fekvő csúcsa. A csúcs a Lengyel-Öt-tó
völgye (Dolina Pięciu Stawów Polskich) és a Gąsienica-völgy (Dolina
Gąsienicowa) között, egyszersmind a Puszta-völgyecske (Pusta Dolinka) és a
Zerge-völgyecske (Kozia Dolinka) között magasodik. Nyugati irányban a híres
Zerge-csorba (Kozia Przełęcz) választja el a Zamarla-toronytól (Zamarła
Turnia), keletre pedig a Fekete-fali-csorba (Przełączka nad Dolinką Buczynową)
a Fekete-faltól (Czarne Ściany). A csúcs a zergéknek köszönheti nevét, ezekkel
az állatokkal gyakran találkozhatunk errefelé, Különösen a Lengyel-Öt-tó völgye
felé eső lejtőkön. A csúcsról a kilátás különösen szép, a csúcsot már a múltban
is ismerték, a havasalji pásztorok gyakran feljártak ide a diákokkal, főként a
legkönnyebb megközelítést jelentő útvonalakon.
A csúcsra a Nagy-tótól (Wielki
Staw Polski) a fekete jelzésű turistaúton juthatunk fel. Ez az útvonal
viszonylag egyszerű, és megfelelő időjárási körülmények között akár kezdőknek
is ajánlható. Akinek azonban nincs nagy tapasztalata, vagy fél a kitettségtől,
az ugyanezen az útvonalon bármikor visszafordulhat. A csúcson át vezető Sas út,
amelyen a Zerge-hegyről csak a Gránátok (Granaty) felé indulhatunk – mivel
nyugat felé a csúcsra vezető útvonal egyirányú – nagyon nehéz, és nagyon meg
kell gondolni a rajta történő továbbindulást, főleg azért, mert néhány levezető
útvonal, pl. a Kulczyńiski-szakadékban (Żleb Kulczyńskiego) levezető fekete jelzés
szintén nem könnyű útvonal.
A Zerge-hegy elérhető a Zawrat-hágó
(Zawrat) és a Zerge-csorba (Kozia Przełęcz) irányából is, ez az útvonal azonban
amellett, hogy 2007-től egyirányú, vagyis csak ebben az irányban járható, ezen
kívül technikailag az egyik legnehezebb és a leginkább kitett a
Lengyel-Tátrában. A Zerge-hegy sziklafalit mindkét oldalán rendszeresen másszák
a sziklamászók, hiszen ebben a régióban – megfelelő időjárási feltételek
között, és megfelelő felszereléssel – teljesen legális a mászás.
Kulczyński-szakadék (Żleb Kulczyńskiego)
A Kulczyński-szakadék a Sas út (Orla
Perć) egyik legérdekesebb, és talán a legnehezebb része. Az árokban vezető
turistaúton a Fekete-fali-csorbából (Przełączka nad Dolinką Buczynową) mehetünk
le a Zerge-völgyecske (Kozia Dolinka) irányába. Az árok elnevezése Władysław
Kulczyńskinek, a kiváló természettudósnak és hegymászónak állít emléket, aki
hegyi vezetők kíséretében 1893-ban elsőként járta végig ezt az útvonalat. Az
árok az alsó részen egy nagyon meredek küszöbben végződik. A nagy kitettség, a
felettünk haladók által akaratlanul elindított, aláhulló kövek és sziklák,
valamint a rendkívül veszélyes eljegesedés miatt az árokban való túrázás csak
gyakorlott turistáknak ajánlott. A Kulczyński-szakadék aljához a
Gąsienica-Fagyott-tótól (Zmarzły Staw Gąsienicowy) juthatunk el
legegyszerűbben. A Fekete-fali-csorbába vezető fekete jelzésű turistaút a Kulczyński-szakadék tetején éri el a Sas utat. A csorbából aztán akár a Zerge-hegy (Kozi Wierch),
akár a Gránátok felé továbbmehetünk.
Déli-Gránát-csúcs (Zadni Granat)
A Déli-Gránát-csúcs (2240 m) a
Gránátok masszívumának legmagasabbra kiemelkedő csúcsa, a Sas út (Orla Perć )
útvonalán található, a Feket-fal (Czarne Ściany) és a Középső-Gránát-csúcs
(Pošredni Granat), egyúttal a Gąsienica-völgy (Dolina Gąsienicowa) és a
Bükk-völgy (Buczynowa Dolinka) között. A hely szépsége már hosszú ideje ismert,
de kétségtelen tény, hogy jelenkori népszerűségét a környező csúcsokkal együtt
elsősorban a Sas útnak a XX. század elején történt kiépítésének köszönheti. A
Gąsienica-völgyből, konkrétan a Gąsienica-Fagyott-tótól egy viszonylag könnyű
útvonal (zöld jelzés) vezet a csúcsra. Technikai nehézségekkel csak az innen az
Északi-Gránát-csúcsra (Skrajny Granat), vagy ellenkező irányba a Zerge-hegyre
(Kozi Wierch) vezető piros jelzésű turistaúton találkozhatunk. Ne feledjük azonban,
hogy ezek a szakaszok a legnehezebb turistaútvonalak a Tátrában, és nem
megfelelő körülmények között, főleg kevésbé tapasztalt turisták számára ezek az
útvonalak veszélyesek lehetnek. Azok számára viszont, akik elég erőt éreznek
magukban, minden bizonnyal megfelelő célpont lehet ez a csúcs.
Északi-Gránát-csúcs (Skrajny Granat)
Az Északi-Gránát-csúcs a három
csúcsból álló Gránátok masszívumának legkisebb tengerszint feletti magasságú
csúcsa (2225 m), abban azonban mindenképpen a másik két csúcs fölé emelkedik,
hogy rendkívül kiterjedt kilátás nyílik róla három völgy, mégpedig a
Gąsienica-völgy (Dolina Gąsienicowa), a Pańszczyca-völgy (Dolina Pańszczyca) és
a Bükk-völgy (Buczynowa Dolinka) felé. A csúcs a Sas út (Orla Perć ) gerincén
magasodik, melyből ezen a ponton újabb gerinc ágazik el északi irányban, az
Orgonasípok (Wierch pod Fajki) és a Sárga-hegy (Żółta Turnia) felé. Az
Északi-Gránát-csúcsra a Gąsienica-Fekete-tótól (Czarny Staw
Gąsienicowy) a mérsékelten nehéz sárga jelzésű turistaúton juthatunk fel. A
csúcsról a piros jelzésen az innen délnyugatra fekvő Zerge-hegyre (Kozi
Wierch), vagy a másik irányban a keletre található Kereszt-nyeregbe (Przełęcz Krzyżne)
juthatunk el. Meg kell azonban jegyezni, hogy ebbe a legendás nyeregbe vezető
útvonal viszonylag hosszú, meglehetősen kitett, technikailag nehéz, melyet
ráadásul menet közben nem is tudunk elhagyni, ezért csak tapasztalt túrázóknak,
és csakis kedvező időjárási feltételek között ajánlott. A Gránátok régiójában
felhős, ködös időben könnyen eltéved az ember, amely a múltban több baleset
okozója is volt. A Gránátok szilafalai a Gąsienica-völgy és a Bükk-völgy felé
is a hegymászók rendelkezésére állnak. Különösen a Drege-szakadékban (Żleb
Drege’a) szökik magasra az adrenalin, de nagyon meredek lejtők ereszkednek le
az Elülső-Sieczka-csorbából (Skrajna Sieczkowa Przełączka) a Gąsienica-Fekete-tó
felé.
Kereszt-nyereg (Przełęcz Krzyżne)
A Kereszt-nyereg csodálatos
kilátásával évtizedek óta vonzza a turistákat. Különösen szép innen a kilátás a
Roztoka-völgyre (Dolina Roztoki) és a Lengyel-Öt-tó völgyére (Dolina Pięciu
Stawów Polskich), ahová éppen ebből az irányból a legjobb leereszkedni. A
nyereg másik oldalán fekszik a Pańszczyca-völgy (Dolina Pańszczyca). A
Kereszt-nyereg a Sas út (Orla Perć) része, egészen pontosan annak keleti
végpontja. Kezdetben, egészen 1932-ig tovább is lehetett menni a gerincen a
Wołoszyn-háton (Wołoszyn) át egészen a Mickiewicz-vízesésekig (Wodogrzmoty
Mickiewicza), ma azonban az a rész le van zárva, és nem is tervezik az útvonal
újbóli megnyitását. A Kereszt-nyereg közelében állt valaha egy kőkunyhó, amely
menedéket nyújtott az arra járó turistáknak. Ma már csak a kunyhó alapjainak a
maradványai látszanak a nyereg közelében. Elnevezését földrajzi helyzetének
köszönheti, hiszen három különböző gerinc találkozási pontjában fekszik. Ha a
Kereszt-nyeregbe készülünk, jó ha tudjuk, hogy az északról és délről történő
megközelítése – normál körülmények között – viszonylag egyszerű, ha azonban a
nyeregből a Sas úton a Gránátok (Granaty) felé szeretnénk tovább menni,
hamarosan komoly technikai nehézségekkel találkozhatunk.
Nagy-tó (Wielki Staw
Polski)
A Nagy-tó a Tátra legmélyebb tava,
legmélyebb pontja alig marad el a 80 métertől (ezzel a harmadik legmélyebb tó
Lengyelországban). A szakértők között folyamatos vita van arról, hogy melyik tó
a nagyobb: a Halastó vagy a Nagy-tó? A hivatalos adatok azt mutatják, hogy az
előbbi, de nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a tavakat még a
két világháború közötti időszakban mérték fel, és ezek a mérési eredmények
lehet, hogy helytelenek, vagy egyszerűen csak elavultak. A Nagy-tó felülete kb.
34 hektár. Ez messze a legmonumentálisabb vízmedence a Lengyel-Öt-tó völgyében,
amely azonnal a turisták szemébe ötlik, amennyiben a Siklawa-vízesés (Siklawa)
felől közelítik meg a völgyet. Érdekesség, hogy a tó partján állt a legrégebbi
tátrai pásztorszállás, valószínűleg még a XVII. században. A tó közelében
található a Lengyel-Öt-tavi menedékház (Schronisko w Dolinei Pięciu Stawów
Polskich), és a tó partjáról tovább mehetünk egyrészt a Sas út (Orla Perć),
másrészt a Réz-hágó felé.
Mickiewicz-vízesések
(Wodogrzmoty Mickiewicza)
A Mickiewicz-vízesések
tulajdonképpen három nagyobb és több kisebb lépcsőből álló vízesések sorozata a
Roztoka-patakon, amely a Bialka-patak (Białka) mellékfolyója. A vízesések
fölött átvezető jellegzetes híd a XX. század elején épült, melyről a turisták
megcsodálhatják a Középső-vízesést, valamint hallhatják a vízesés többi
lépcsőjének hangját. Ennek a jellemző, mennydörgésre emlékeztető hangról kapta
ez a hely eredeti gorál nevét (Wodogrzmoty). Ma használt nevét a híres lengyel
költőről, Adam Mickiewiczről kapta (aki azonban soha nem járt itt) annak
emlékére, hogy a költő hamvait 1891-ben szállították vissza Lengyelországba, és
a krakkói Wawelben helyezték örök nyugalomra. A vízesések közelében lévő,
hatalmas fákból készült padokon és asztalokon megpihenhetünk és uzsonnázhatunk,
valamint a közelben mobil illemhelyek is felállításra kerültek. A padoktól
jobbra indul a Lengyel-Öt-tó völgyébe vezető zöld jelzésű turistaút, balra
ugyancsak a zöld jelzésen a Roztoka menedékházhoz juthatunk, az aszfaltúton
pedig tovább mehetünk a Halastó felé.
Bialkai-szénégető (Palenica
Białczańska)
Amennyiben a túra kezdetét
jelentő Bialkai-szénégető parkolóba szeretnénk eljutni, akkor a zakopanei
buszpályaudvarról a „Morskie Oko” feliratú kisbuszok valamelyikére kell
felszállni. A fuvarozók azért használják ezt a jelzést, hogy a megkönnyítsék a
tájékozódást azon kevésbé tapasztalt turistáknak, akik a Lengyel-Tátra
leglátogatottabb pontjára, a Halastóhoz (Morskie Oko) szeretnének feljutni az
oda vezető aszfaltozott úton. Ez nem jelenti azt, hogy az autóbuszok
felmennének a tóig, ezek is csak a parkolóig közlekednek, a kirándulás
kiindulópontja természetesen a Bialkai-szénégető parkoló. Zakopanéból a 30-35
perces útért 10 złotyt kell fizetni, majd a nemzeti park belépő megvásárlása
után elindulhatunk a Halastó felé. Már a túra kezdetén gondolni kell viszont a
visszaútra, hiszen az autóbuszok nyáron és a hétvégéken kb. 21:00 óráig
közlekednek, télen és hét közben viszont jelentősen korábban (18-19 óra)
indulnak Zakopanéba az utolsó járatok. Ha ezután érkezünk vissza a parkolóba,
problémát okozhat megfelelő gépjárművet találni, a parkoló viszont Zakopane
központjától elég jelentős távolságra helyezkedik el. A parkoló az egykori
határátkelőhely, Lysza Polana (Łysa Polana), valamint a Lengyel-Öt-tó völgyébe
(Dolina Pięciu Stawów Polskich) vezető turistaút kezdetéhez közel helyezkedik
el, Zakopanéból és Bukowina Tatrzańska településről autóval jól megközelíthető,
a parkolásért egész napra 20 złotyt kell fizetni.
Kuźnice (1025 m) –
Király-púpi-nyereg (1499 m) a kék vagy a sárga jelzésen 1 óra 45 perc.
Király-púpi-nyereg –
Murowaniec menedékház (1500 m) a kék jelzésen 25 perc.
Murowaniec
menedékház – Gąsienica-Fekete-tó (1624 m) a kék jelzésen 35 perc.
Gąsienica-Fekete-tó
– Gąsienica-Fagyott-tó (1788 m) a kék jelzésen 45 perc.
Gąsienica-Fagyott-tó
– Zawrat (2159 m) a kék jelzésen 1 óra.
Zawrat –
Zerge-csorba (2137 m) a piros jelzésen 1 óra 30 perc.
Zerge-csorba –
Zerge-hegy (2291 m) a piros jelzésen 1 óra 40 perc.
Zerge-hegy – Kulczyński-szakadék(2225 m) a piros jelzésen 45 perc.
Kulczyński-szakadék – Déli-Gránát-csúcs
(2240 m ) a piros jelzésen 30 perc.
Déli-Gránát-csúcs –
Északi-Gránát-csúcs (225 m) a piros jelzésen 20 perc.
Északi-Gránát-csúcs – Kereszt-nyereg
(2112 m) a piros jelzésen 2 óra 15 perc.
Kereszt-nyereg – Nagy-tó (1665 m) a
sárga majd kék jelzésen 1 óra 35 perc.
Nagy-tó – Micikiewicz-vízesések
(1099 m) a zöld jelzésen 1 óra 45 perc.
Mickiewicz-vízesések –
Bialkai-szénégető (980 m) a piros jelzésen 40 perc.
Teljes menetidő 15
óra 30 perc.
Az útvonal
nehézsége: nagyon nehéz.
