Az építkezés 1863-ban kezdődött, és két évvel később fejeződött be. Alapozás nélküli, kőházat építettek kis ablakokkal, melyek inkább a szellőzést, mintsem az épület megvilágítását szolgálták.
Hirdetés
A Rainer-kunyhó története
A Rainer-kunyhó a Magas-Tátra legrégebben épült, egyben legkisebb menedékháza, nevét a tátrai turisták rövidített és becézős formában „Rainerka” néven szokták emlegetni. A Rainer-kunyhó a Magas-Tátrában, a Rainer-réten található, kb. 25 perc gyalogútra a Tarajkától, és kb. ugyanennyire a Zamkovszky-menedékháztól. Mindkét irányból viszonylag széles, nem túl fárasztó erdei úton érhetjük el, így gyermekeknek és idősebbeknek is ideális kirándulási célt jelent.
A XVIII. század végén a Nagyszalóki-csúcs déli lejtőjén alapították meg a Magas-Tátra legrégebbi települését, Tátrafüredet (később Ótátrafüred). Tátrafüred első látogatói nem mutattak túl nagy érdeklődést a magas hegyekben történő mozgás iránt, inkább a helyi savanyúvízforrásnál és a fürdőben pihentek és szórakoztak. Így volt ez egészen az 1830-as évekig, amikor a ma már legendás Rainer János György lett Tátrafüred bérlője, az általa szervezett kirándulásokon indultak el a turisták a tátrai völgyek mélyébe.
E túrák során meglátogatták a Tar-pataki-vízeséseket, a Kis-Tarpataki-völgyet, a kalandvágyóbbak pedig akár a Lomnici-csúcsra is feljuthattak. Egy évtizeddel később a kirándulások útvonalának megkönnyítése végett Rainer módosította a Tarajkára vezető korábbi útvonalat. Ez is hozzájárult a Nagy-Tarpataki-völgy torkolatában tervezett első tátrai menedékház felépítéséhez. Az építkezés 1863-ban kezdődött, és 2 évvel később, 1865-ben fejeződött be. Egy alapozás nélküli, kőből épült házat építettek, kis ablakokkal, melyek inkább a szellőzést, mintsem az épület megvilágítását szolgálták. Az épület berendezése priccsekből és egy kandallóból állt, tetejét zsindelytetővel borították, falának réseit mohával tömték be. A házikóban nem volt alkalmazott, és hivatalosan nevet sem adtak neki, de a vendégek spontán Rainer-kunyhónak vagy Rainer-menedékháznak kezdték nevezni. Az épület bejárata fölé egy magyar nyelvű emléktáblát helyeztek el „Rainer emlék 1865“ felirattal.
A Rainer-kunyhó mindenki előtt nyitva állt, de elsősorban turistáknak kínált éjszakai szállást. Állapota azonban alapítójának halála (1872) után gyorsan romlott. 1876-ban az ótátrafüredi vendégek körében, majd a Magyarországi Kárpátegyesületnél (MKE) is gyűjtést rendeztek az újjáépítésére, azonban egyik gyűjtés sem hozta meg a várt eredményt, nem sikerült összegyűjteni a szükséges pénzösszeget. Pár év múlva, 1884-ben pedig Felsőerdőfalva község felépítette a később Zerge szállónak elnevezett vadászházat, amely a Rainer-kunyhó közvetlen szomszédságában állt. Az építkezés során a Rainer-kunyhót a munkások éjszakai szállásaként használták, majd a Zerge szálló átadása után melléképületként funkcionált, raktár, majd istálló, később rövid ideig disznóól is volt. 1963-ban a Rainer-kunyhó alapításának 100. évfordulója alkalmából tervet dolgoztak ki az épület kulturális célokra történő hasznosításáról, ez azonban nem valósult meg. A Zerge szálló szanálása, 1980 után az erőteljesen elhanyagolt állapotban lévő Rainer-kunyhó kezelését a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) kapta meg, és hamarosan hozzáláttak a menedékház helyreállításához. A felújítás után a bejáratot vasrudakkal zárták le. Közvetlenül a bejárat mellé elhelyeztek egy emléktáblát, amelyen tájékoztatták a turistákat, hogy milyen, történelmileg értékes épület előtt állnak.
Ennek ellenére fegyelmezetlen turisták idővel a kunyhó belső részét és környékét szeméttel szórták tele. A helyzet csak 1997-ben változott meg, amikor a jelenlegi gondnok, Peter Petras vette bérbe az épületet. A késmárki középiskolai tanár, aki aktív tátrai teherhordóként találkozott először a Rainer-kunyhóval, a szó szoros értelmében az eltűnéstől mentette meg a menedékházat. A kunyhóban összegyűlt hulladék elszállítása után a bérlő a családtagjai és ismerősök segítségével hozzálátott az épület rendbe tételéhez.
A Rainer-kunyhó manapság
1998-ban a több mint 100 éves Rainer-kunyhó ajtaja ismét megnyílt a nagyközönség előtt. Az épületben a TANAP információs központot létesített, valamint létrehoztak egy kis kiállítást is az ódon falak között. A mai napig megtekinthetjük itt a tátrai teherhordók által használt hátikosarakat, a XX. század elejéről származó sílécek több típusát, a szabad falfelületeket pedig dokumentumértékű fotók borítják. A kunyhóban frissítőket, édességet is vásárolhatunk, valamint csak itt kapható a legendás, titkos recept alapján készülő „Rainerovka” nevű ital (alkoholtartalmú ital, csak felnőtteknek). A házban és környékén egész évben különböző rendezvényekkel várják a kikapcsolódásra vágyódó turistákat. Nagy hagyománya van a hóból épített Betlehemnek, melyet a kunyhó bérlője minden télen a Háromkirályok ünnepe előtt épít fel, vagy az immár hagyományos „Kunyhó ünnepe“ című programnak. Ennek keretében rendezik meg a rendhagyó „Teherhordó-próba“ elnevezésű versenyt – azok számára, akik szeretnék kipróbálni, milyen könnyű vagy nehéz 70 kg-os terhet cipelni a hátunkon.
A nagy mennyiségű, nehéz, nedves hó súlya 2000 márciusának közepén megrogyasztotta az épület tetejét. Ennek következtében a gondnok 2003-ban hozzálátott a további rekonstrukciós munkákhoz. Kicserélték a teljes tetőt, beleérte az alátámasztó gerendákat is. A tetőt hőszigeteléssel is ellátták, a 9000 db. kézzel hasított zsindelyt két rétegben rakták rá a tetőre. A rekonstrukció során előtetőt építettek a bejárat fölé, a tetőtérben kialakítottak egy kis helyiséget, ahol a személyzet szükség esetén akár éjszakázhat is, a kunyhóban pedig cserépkályhát építettek.
A Rainer-kunyhó napjainkban a Tátra nélkülözhetetlen színfoltja. Azt szokták mondani, hogy aki nem járt a Rainer-kunyhóban, nem volt a Tátrában. A kunyhó közelében találhatók a gyönyörű Tar-pataki-vízesések, a kunyhó és környéke több gyalogos túra kiindulópontja. A kunyhó a nyári és a téli szezonban is nyitva van, novembertől karácsonyig azonban csak hétvégén és ünnepnapokon.
A Rainer kunyhó paraméterei (2014.01.01)
Tengerszint feletti magasság: 1320 méter.
Kapacitás: Szálláslehetőség nincs.
Megközelítési lehetőségek:
Tarajkáról (Hrebienok) a piros jelzésű Felső turistaúton (Magistrála) 20 perc.
Tarajkáról (Hrebienok) a zöld, majd kék jelzésen 35 perc.
Ótátrafüredről (Starý Smokovec) a Tarajkára (Hrebienok) a zöld jelzésen vagy az aszfaltozott úton, majd onnan a Felső turistaúton 1 óra 5 perc.
Ótátrafüredről (Starý Smokovec) a Tarajkára (Hrebienok) a zöld jelzésen vagy az aszfaltozott úton, majd onnan a zöld, majd kék jelzésen 1 óra 20 perc.
Tátreerdőfalváról (Tatrasnká Lesná) a sárga, majd kék jelzésen 1 óra 45 perc.
Tátralomnicról (Tatranská Lomnica) a kék jelzésen 2 óra.