![]() |
| Fotó: www.eart.imagico.de |
Szlovákia nem csak történelmi, de természeti értékekben is
gazdag ország. Az ország területének több mint 40 %-át erdők borítják, melyek
számos védett és ritka növény- és állatfajnak adnak otthont. Ezek védelme
érdekében hozták létra az országban a különböző fokú védettséget élvező védett
területeket, nemzeti parkokat. Ezek közül az egyik, talán a legismertebb a
Tátrai Nemzeti Park. A Magas-Tátra 1949-ben kapta meg a nemzeti park szintű
védettséget, ezzel az első nemzeti park lett Szlovákia területén. A hegység
Közép-Szlovákia északi határán, a történelmi Árva, Liptó és Szepes régiók
területén fekszik. A nemzeti park területe 73.800 hektár, és további 30.703
hektár tartozik a védett zónához. Érdekesség, hogy a Liptói-Tátra, mellyel
földrajzi egységet képez, csak 1987-ben vált a nemzeti park részévé. Arról már
nem is beszélve, hogy a hegység átnyúlik a szomszédos Lengyelországba, ahol a
Tátra területe szintén nemzeti park szintű védettséget élvez.
A másik, a Tátrához kapcsolódó érdekesség, hogy itt
található Szlovákia területileg második legnagyobb városa, Tátraváros, itt
azonban nem kell toronyházaktól és nagy lakótelepektől tartani, mert ezt a
várost 14 korábbi település összevonásával hozták létre. A nemzeti park
területén egyébként 19 település található. 1993-ban a védett területet az
UNESCO bioszféra-rezervátummá nyilvánította.
Ha a Tátrai Nemzeti Parkról beszélünk, nem feledkezhetünk
meg a kitűnő túrázási lehetőségekről, mivel területének nagy része a
sziklarégióban helyezkedik el. Domborzata tagolt, annak ellenére, hogy
magashegyi területe, a hegység csúcsai az 1200 km hosszú Kárpátok legmagasabb
hegycsúcsai közé tartoznak. A csúcsrégiót a 2655 méter magas Gerlachfalvi-csúcs
uralja, de mögötte további 10 csúcsának magassága haladja meg a 2600 métert.
![]() |
| Fotó: www.eart.imagico.de |
A Magas-Tátra kialakulásának folyamata a paleozoikum
(karbon) korban, mintegy 300 millió évvel ezelőtt kezdődött. E hosszú idő alatt
elég viharos geológiai fejlődésen ment keresztül, amely a dinoszauruszok
kihalásán keresztül (ennek nyomait a Csendes-völgyben találták meg) az utolsó
jégkorszakig tartott, amely mintegy 8000 évvel ezelőtt fejeződött be. Ennek
nyomai ma is láthatók a tipikus, U alakú tátrai völgyek, a gleccsertavak,
valamint a hegység lábainál felhalmozott morénák formájában.
A nemzeti park életéhez hozzá tartoznak a hegység vizei, akár
vízesések, akár gyönyörű tavak, akár csörgedező patakok formájában, továbbá a
gyönyörű virágok és növények, beleértve ebbe az alpesi flóra szimbólumának
számító havasi gyopárt, valamint a szebbnél-szebb tárnicsokat. Úgyszintén
fontos része a hegységnek az állatvilág, melynek legismertebb képviselői a
füttyögő tátrai mormoták, a sziklarégióban legelésző tátrai zergék, a magasan
felettünk repülő kőszáli sas, és az embereket messze elkerülő barnamedve.
A nemzet parkba érkező turisták kitűnően jelzett
turistautakon fedezhetik fel a természet rejtett zugait, melyből erőt
meríthetnek, és élvezhetik annak szépségét. Gyönyörködhetnek a meredek
sziklafalakban, sétálhatnak a zöldellő völgyekben, vagy lemehetnek a föld alá a
hegység egyetlen látogatható barlangjában, a Bélai-cseppkőbarlangban. A Tátrai
Nemzeti Park számos csodát kínál, amelyet nem csak a helyiek, de az egyre
nagyobb számban érkező külföldi látogatók is felfedezhetnek magunknak egy-egy
szép kirándulás keretében. Olyan érték ez, melyet minden látogatónak vigyázni
és védeni is kell egyidőben.
