![]()
Cyprian barát (eredeti nevén Franz Ignatz Jaisge, 1724-1775) a
sziléziai Polkovicében látta meg a napvilágot. Korán árvaságra jutott, így a
szigorú elvek szerint élő titokzatos Kamalduli szerzetesek rendje fogadta be. Külföldi
tanulmányai befejezése után a Dunajec melletti Vörös Kolostorban élő aszkéta
szerzetesek orvosa, borbélya, patikusa, sőt szakácsa lett. A szerzetesi
filozófiának megfelelően – természetesen a kor gyógyászati ismereteire alapozva
– elsősorban gyógynövényekkel gyógyított. Komoly eredményekre tehetett szert, melyre
az általa összeállított, barna bőrbe kötött 97 oldalas Herbáriuma a bizonyíték.
Könyve összeállításán hat éven át, 1765-1771-ig dolgozott, amiben azonban semmi
meglepő sincs, hiszen első részében – alapos gyűjtések során – 272 lepréselt
növényt helyezett el, valamint tanácsokat adott a gyűjtésre, tartósításra. A
második rész 36 oldalon jegyzetekben, leírásokban gazdag anyagot foglalt
magában a leggyakoribb betegségek tüneteivel, valamint diagnózisokkal, azaz a
kezelést gyógynövényekkel.
A tudós barát valószínűleg ismert lehetett, hiszen
Cyprián jegyzeteiben sikeres kezelésekről számolt be. Cyptian barát
Herbáriumát, mint a legrégibb tátrai növénygyűjteményt 1882-ben a Felkán
megalapított Felkai Tátra Múzeumban helyezték el, napjainkban a Tátrai Nemzeti
Park tátralomnici múzeumában őrzik. A gyűjteményben felllehető
gyógynövények keresése közben a széles érdeklődési körű barát a Tátrában is
megfordult, így például 1756 körül a Fehér-víz-völgyben, majd az 1760-as évek
vége felé a Javorinai-Fekete-tó-völgyében.
Az örökösen fúró-faragó atya 1768-ban egy olyan szárnyas
szerkezetet épített, amellyel sikeres siklórepülést hajtott végre. A vitorlázó
repülőgépek ősének tekinthető szerkezetével a
környékbeli Korony-hegyről sikeres lesiklást végzett, átrepülte
a Dunajec folyót és a kolostor udvarán landolt. Egyházi felettesei azonban
nem nézték jó szemmel szárnypróbálgatásait, a nyitrai püspök 1770-ben
Cyprián fráter ördögszekerét Szepesbéla főterén
elégettette.
