![]() |
| Fotó: Ľubomír Schmida |
A Magas-Tátra főgerincéből a Csubrinánál
elágazó hatalmas szárnyvonulat végén, a Tátra nyugati végváraként tör a magasba
a Kriván (2494 m) ferde szarva. Minden oldalról elszigetelten álló hatalmas
tömege szabadon nő ki a tövében elterülő völgyekből, bárhonnan is nézzük,
mindenfelől ugyanabban a jellegzetes, északnyugat felé meredeken lemetszett
alakjában mutatkozik a szemlélő előtt. A Kriván egyike a Tátra leghíresebb
kilátóhegyeinek. Szabályos háromszög alakú kúptető, ahogy az alpesi jellegű
csúcsokat rajzolni szokták. Szédületes a letekintés róla a Nefcer- és a
Kapor-völgybe, érdekes látványt nyújt látványt az átellenben húzódó Hrubo-gerinc
szaggatott toronysora. Különösen megkapó az ellentét a nyugat felé elterülő Liptói-Tátra
nyugodt körvonalú hegysora és a Magas-Tátra keleti irányban egymásután
tornyosuló vad sziklatengere közt. A Magas-Tátra nyugati végén őrt álló Kriván
a hegység hét olyan csúcsának egyike (ezek között pedig a második legmagasabb),
amelyre jelzett turistaúton feljuthatunk.
Nevét megdőlt, görbe, ferde, kajla
alakjáról kapta, és több nyelvészeti kísérlet ellenére – mint pl. a magyar Görbehegy,
Görbeszarv, Görbefi, Marhafark, valamint a német Krummhorn, Rindschweif kifejezések
– minden nyelvben megmaradt. Ezek mind egyedi próbálkozások voltak, tartós
eredmény nélkül. A szlovák elnevezés értelmét leghűbben a Kajla, Kajsza elnevezés
adná vissza. A lengyelek is átvették a szlovák eredetit és Kriwan-nak nevezik (csak
a góralok nevezik Krzywan-nak), annak ellenére, hogy a lengyel nyelvben a
krzywy szó a görbe megfelelője.
![]() |
| A Kriván Szélporuba felől. Fotó: Marián Béreš |
A Kriván azon hegycsúcsok közé
tartozik, melynek évszázadokra visszatekintő történelmi múltja van. Mátyás
király korában a hegyoldalakban aranyat bányásztak, a bányákat 1788-ban zárták
be. A tárnák magasan fent a déli gerinc nyugati, és a Kriván-vállak északi
oldalán voltak. A Krivánt már a legrégibb tátrai irodalomban is említik. Frölich
Dávid Medulla… (1639) és Viatorum… (1644) című műveiben a 21
földrajzi elnevezés között szerepel a nép által Kriwannak nevezett cauda bubula, azaz meggörbült szarv. A
Kriván első ismert megmászója Czirbesz Jónás András volt, aki 1773. augusztus
3-án mászta meg, de valószínű, hogy a bányászok már korábban is jártak a
csúcson. 1840. augusztus 4-én Frigyes Ágost szász király is felkereste a
csúcsot, ennek emlékére 1841-ben a csúcson emlékoszlopot állítottak, amelyet
azonban szlovák hazafiak rövidesen leromboltak.
Nem tartozik a legmagasabb
Tátra-csúcsok közé, de a liptóiak a XVIII-XIX. században a Magas-Tátra legmagasabb
csúcsának tartották. J. E. Fichtel, a Kárpátok kiváló ismerője 1791-ben
megjelent Mineralogische Bemerkungen von
der Karpathen című művében magasságát 2000 ölre (3783 m) becsülte és „Ausztria”
legmagasabb csúcsának tartotta. Hacquet 1793-ban végzett barometrikus mérései
alapján 1231 öl (2334 m) magasságúnak tartotta.
A Kriván a XIX. századtól kezdve nem
hivatalosan Szlovákia, a szlovákság jelképe. Ľudovít Štúr, a szlovák nemzeti
mozgalom vezetője, a szlovák irodalmi nyelv megteremtője is több alkalommal
vállalkozott megmászására. A csúcs a szlovákok szimbóluma, nemzeti hegye és
zarándokhelye, számos irodalmi mű témája. A Krivánra Csorbatótól (1350 m) a
piros jelzésű Felső turistaúton, majd az ebből elágazó kék jelzésen, a
Három-forrástól (1140 m) pedig a zöld jelzésű turistaúton juthatunk fel.
Kriván
újratöltve
![]() |
| Fotó: Adam Brzoza |
„8:30-kor landolunk a Három-forráshoz
közeli fizetős parkolóban. Az idős bácsi még áthelyezi egy kicsit a parkoló
szélét jelölő bóját, hogy beférjünk, majd lezárja a parkolót, mert megtelt.
4.60 Eur-ért parkolhatunk. Gyors öltözés, és már indulunk is felfelé (azaz
lefelé, mert a Három-forráshoz a parkolótól rövid lejtmenet vezet). Az
eligazító táblánál már tömegek, így a fényképezést kihagyjuk, irány felfelé a zöld
jelzésen. Fák hiányában a napsütésben pillanatok alatt mindenkinél beindul a
szervezet természetes hűtési reflexe, ruhát nem hagyva szárazon. Az út
izgalmasnak legkevésbé sem mondható, habár a panorámája kárpótol az út
egyhangúságáért. Végignézve a zöld jelzésen (feljebb rálátva a kék jelzésre
is), mintha zarándokhely lenne a Kriván és tömegek érkeznek mindkét
irányból. 11:10-re érjük el 2120 m-en a kék jelzést. Na, innentől még
zsúfoltabb a turistaút. Az útelágazás után kicsit mászós rész. Közvetlen ez
után bedobunk egy-egy szendvicset, mert a korareggel elfogyasztott két
szendvics szolgáltatta energia kifogyóban volt. A laposan elnyúló gerincet
követően már csak a csúcs előtt kell mászni egy kicsit, melyet érdekessé tesz a
csúszós szikla, és a le- és felfelé hömpölygő tömeg. 12:15-re érünk fel a
csúcsra. Még szerencse, hogy elég nagy kiterjedésű a csúcskereszt környéke, de
így is alig lehet a zsákot lerakni. A csúcson találkozunk Debrecenből érkezett
túratársakkal (gratulálunk nekik a szép teljesítményhez). Fényképezés, sajna a
tömegből nem igazán tudtam egy jó panorámához szükséges sorozatot készíteni,
később meg erőteljes felhősödés korlátozta a szép kilátást. Nekiülünk kajálni
(olyan érzés, mintha moziba ülnénk: egymás fölé magasodó sorban ülnek a
turisták és nézelődnek, esznek). 14:00-kor indulunk el lefelé. A felhőzet, mely
a kilátást sokszor erősen korlátozta, most néha jól jön árnyékot szolgáltatva.
Lejtmenetben egy-két fotó + megviselt térdízület. Leérve a Három-forrás
útelágazáshoz gyors frissülés a forrásból, majd irány az autó.”
