A Magas-Tátra legmagasabb csúcsa, a Gerlachfalvi-csúcs egy, a főgerincből délkeleti irányban elágazó mellékgerincen található. Északi szomszédja a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs, amelytől a Tetmajer-horhos választja el. A gerinc dél felé a Kis-Gerlachfalvi-csúcs felé folytatódik, amelyből aztán kettényílik, kialakítva így a Gerlachfalvi-katlant. A csúcs két nagy völgy, a Felkai-és a Batizfalvi-völgy fölött emelkedik. A Gerlachfalvi-csúcs egyrészt magassága, másrészt szép kilátása, valamint könnyű megközelíthetősége miatt rendkívül népszerű a hegymászók körében. A legnépszerűbb felmeneti útvonal a Felkai-völgyből a Gerlachfalvi-próbán át vezet, a lemenetel pedig a Batizfalvi-völgy felé a Batizfalvi-próbán át történik, amely nem más, mint hágcsókkal és láncokkal biztosított sziklafal.
Csúcstámadás a Felkai-próbán keresztül
Idő: 4 óra
Nehézsége: felmenet a meredek, sziklás hegyoldalon. Jó lépések és fogások, de néha szükség van erős kézre. Az útvonalon vannak erősen kitett helyek illetve nehezebb szakaszok (nedves kémények, stb.). A lépések és fogások nem mindig ideálisak.
A Sziléziai-háztól a zöld jelzésen indulunk felfelé a Felkai-völgyben. Átmegyünk az Örököseső alatt, majd amikor a völgy következő szintjére jutunk, átkelünk a patakon, és a jelzés nélküli, de jól kijárt úton megkezdjük az átlósan felfelé vezető szerpentinezést a Virágoskert-torony fala alatti széles vályú irányába. A vályú szájában találjuk a kb. 15 méter magas Gerlachfalvi-próbát, ahol láncok és kapcsok segítik a feljutást (1. ábra). Következik egy kényelmes felmenet a Katlan-rés felé, amelynek során mindig a szakadék közepén található vályú jobb oldalán kell haladni. A Katlan-résben kezdődik a túra igényes része, mivel a Gerlachfalvi-katlan feletti traverzálás viszonylag bonyolult, nagy figyelmet követel (2. ábra). A Katlan-résből néhány métert átlósan megyünk az ösvényen, majd keresztezünk egy sziklabordát (a kitett részeken acélfogantyúkkal). Ezután további 4 sziklaborda következik. A vályú törmelékén felmegyünk a Kis-Gerlachfalvi-csúcs alá, ahonnan első alkalommal pillantjuk meg magát a Gerlachfalvi-csúcsot. Lefelé haladunk a gerincen, majd egy meredek emelkedőn megyünk addig a pontig, ahol egy ferdén álló szikla egy ablakot képez (3. ábra). Innen egy ferde rámpán leereszkedünk egy katlanszerű bemélyedésbe, ahonnan ismét néhány sziklaborda következik, míg végül megérkezünk a Batizfalvi-főszakadékba. Innen két lehetséges útvonalon juthatunk fel a csúcsra. Mivel a 2-es számú útvonalon láncok segítik a haladást, és a hegyi vezetős partik erre szoktak leereszkedni, inkább az 1-es számmal jelölt útvonalon folytassuk az utat a Felső-Gerlachfalvi-kapu felé, majd onnan a gerincen a Gerlachfalvi-csúcsra (4. ábra).
Az útvonal meglehetősen nehéz és időigényes, ezért végigjárásához mindenképpen jó erőnlét és egy, az útvonalat ismerő személy (pl. hegyi vezető) jelenléte szükséges. Soha ne vágjunk bele ebbe a mászásba rossz időjárási körülmények és korlátozott látási viszonyok között. A tájékozódást segítő jelzések fontos támpontot jelentenek, ezeket a hegyi vezetők helyezték el a kitett részeken. A sziklákon időnként láthatóak az egykor zöld jelzés maradványai. Hétvégéken, különösen jó idő esetén ezen az útvonalon sok vezető mozog az ügyfelekkel, ez jelentősen megnöveli a balesetek kockázatát (és a személyes összetűzéseket…).
Lemenet a Batizfalvi-próbán át
Nehézsége: hasonló, mint a felmenet során.
A Gerlachfalvi-csúcsról a Batizfalvi-főszakadék nevű, láncokkal biztosított felső vályújában kezdjük meg a leereszkedést. A Batizfalvi-próbáig tartó ereszkedés útvonalát egyértelműen meghatározza a Batizfalvi-főszakadék, amelyben jól láthatóan kanyarog az ösvény (tartózkodjunk a főszakadék bal oldalán). A főszakadék a Batizfalvi-lejtő fölött hirtelen véget ér, hiszen utunkat állja egy függőleges sziklafal. Ez a Batizfalvi-próba. Itt balra fordulunk, és megtaláljuk a hágcsókat és láncokat. Ezek levezetnek minket egy katlanba, amelynek továbbra is a bal oldalán maradva újabb láncok következnek, amelyek a Batizfalvi-völgybe vezetnek. Az útvonal továbbra is a völgy bal oldalán a Batizfalvi-tó irányában folytatódik. A tótól aztán a Felső turistaúton juthatunk vissza a Sziléziai-házhoz.
Megjegyzés
A túra útvonala a jelzett turistautakon kívül vezet. Az elágazások és az útvariánsok miatt hivatalosan csak hegymászás keretében, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) látogatási rendjében foglaltak szerint járható végig. Ezen az útvonalon jogszerűen csak hegyi vezetővel, vagy magashegyi tanfolyam keretében hegymászó oktatóval közlekedhetünk. Hegymászók, hegymászó egyesületek tagjai is feljuthatnak a csúcsra, de csak abban az esetben, amennyiben túrájuk hegymászótúra jellegű.
