![]() |
| Zarándoklat a Giewontra - Fotó: polskalokalna.pl |
A Giewont (1894 m) jellegzetes
mészkőgerince a Nyugati-Tátra erdős dombjai fölé emelkedik, Zakopanéval éppen
szemben. A mészkőgerinc a Tátra főgerincéből a Vörös-hegyek (Czerwone Wierchy)
keleti végpontját jelentő Konrád-púpból (Kondracka Kopa) elágazó gerinc északi
lezárása. A csúcsot olyan jelentős völgyek veszik körül, mint a Konrád-völgy
(Dolina Kondratowa), a Palánkos-völgy (Dolina Strążyska) és a Kis-réti-völgy
(Dolina Małej Łąki). Ezeken kívül több kisebb völgy és vályú is felfut a gerinc
alá, mint p. a Fakanál-vályú (Warzecha), a Kis-völgy (Dolinka Mała) és a
Bánya-völgy (Dolinka do Bani), melyeket szinte teljesen elhomályosít a
masszívum lenyűgöző északi fala.
A csúcs nevének eredete nem
egyértelmű, egyes források a fal (die Wand) vagy a sziklacsoport (Gewand) német
szóból származtatják. Valószínűleg a Tátra egyik legnagyobb tudósa, az ismert
síelő, turista, barlangász és hegymászó, a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) egyik alapítója, Mariusz Zaruski (1867-1941) jár legközelebb
az igazsághoz, aki a góral Giewont családnévből eredezteti a csúcs nevét,
hiszen a Tátrában több, személyeket jelölő elnevezés is létezett a régebbi
korokban.
A Giewont három fő részből áll, ezek
a Nagy-Giewont (Giewont, 1894 m), a Kis-Giewont (Mały Giewont, 1728 m) és a
Hosszú-Giewont (Długi Giewont, 1876 m). A főcsúcsot a mély Csorba (Szczerba,
1822 m) nyílása választja el a keleti irányban kinyúló jellegzetes gerinctől, a
Hosszú-Giewonttól. Tovább kelet felé a Kis-Kapu (Wrótka) után emelkedik a már
sokkal alacsonyabb, de még mindig jelentős Kalata-púp (1592 m). A csúcs
szemközti, nyugati oldalán, a Felső-Giewonti-hágó (Giewoncką Przełęcz) felett a
Kis-Giewont (Mały Giewont) emelkedik a magasba.
![]() |
| Narancsszínű Giewont - Fotó: AgencjaGazeta.pl |
A Giewont masszívuma főleg
Vörös-hegyeket és a Giewontot alkotó mészkőből és dolomitból épül fel. Csodálatos,
szinte függőleges, turisták (és a Tátra Nemnzeti Park szabályozása miatt az utóbbi években már
a hegymászók) által nem látogatható, vízmosásokkal barázdált és barlangokkal
„teli” északi falának magassága 650 méter. Meredek vízmosások a Giewont
változatos déli lejtőin is láthatóak (ez is metamorf kőzetekből épül fel), melyek
a Konrád-völgy felső részébe vezetnek. Ilyenek pl. a Meredek-vályú (Urwany Żleb),
a Száraz-vályú (Suchy Żleb), a Ló-vályú (Koński Żleb) és a Disznó-vályú (Świński
Żleb). 1953-ban a Hosszú-Giewont gerincéről egy hatalmas szikla szakadt le,
amely csak a menedékháznak helyt adó tisztáson állt meg. Az erdő felső határa
az északi oldalon kb. 1300 méter, a déli oldalon pedig kb. 1550 méter
tengerszint feletti magasságban található.
A Giewont, amely más tátrai
csúcsokkal ellentétben nem magasságának, hanem elhelyezkedésének, jellegzetes
formájának, a Zakopanéra nyíló kilátásnak és a hozzá fűződő legendáknak
köszönheti hírnevét, jól ismert egész Lengyelországban, a kollektív tudat a
Tátra szimbólumának tekinti.
A csúcsot már a XIX. század első
felében látogatták turisták, majd a XX. század elején több barlangot és
hegymászóutat tártak fel az északi falon. A Nagy-Giewont, melynek neve a
köztudatban egyszerűen csak Giewont, a Tátra egyik leglátogatottabb pontja. A
csúcson álló keresztet, melynek köszönhetően maga a csúcs valóságos búcsújáró
hellyé vált, 1901-ben állították (a jubileumi 1900-as esztendőre emlékezve) Kazimierz
Kaszelewski zakopanei plébános kezdeményezésére. A csúcson álló kereszt azonban
nem csak a zarándokokat és a turistákat vonzza, hanem a villámokat is. A
kereszt közelében sűrűn előfordulnak villámcsapás okozta balesetek, az egyik
legtragikusabb 1937-ben történt, amikor a villán négy embert ölt meg, további
tucatnyit megsebesített. Emiatt amennyiben vihart látunk közeledni, jól
tesszük, ha a lehető legrövidebb időn belül lemegyünk a völgybe.
Népszerűsége és viszonylag könnyű
megközelítése miatt nyáron, tiszta időben a csúcsra vezető turistaút szinte
bedugul, ennek azonban rosszra forduló idő esetén komoly következményei
lehetnek. A problémát az okozza, hogy közvetlenül a csúcs alatt, ahol az ösvény
keresztmetszete összeszűkül, a sziklafalban beépített vasláncok segítik az
előrejutást, amelynél a kevésbé gyakorlott turisták lelassulnak, feltartóztatva
ezáltal a mögöttük haladókat is.
![]() |
| A Giewont télen - Fotó: AgencjaGazeta.pl |
A Giewont minden
Zakopanéba érkező turista kedvelt kilátópontja. Az alvó lovag megmászása
azonban számtalan veszélyt rejteget, különösen a csúcs közelében. A meredek
lejtőkön a turisták gondatlansága miatt sok baleset fordul elő. A
turisták életét a Giewont megmászása során nem csak a villámok veszélyeztetik,
hanem saját ostobaságuk vagy egyszerűen felelőtlenségük is, miközben a sort
megkerülve próbálnak meg utat találni, esetleg az északi oldalon próbálnak meg
feljutni a csúcsra. A statisztikák alapján a Giewont az egyik legveszélyesebb
hely a hegyekben, 1909-től kezdődően több mint 50 feljegyzett halálesettel. Különösen veszélyes a csúcs meredeken leszakadó északi fala. Itt
található többek között a Kirkor-vályú (Żleb Kirkora), amely a tektonikus
eredetű Felső-Giewonti-hágóba vezet. A vályú nevét Michał Kirkor hegymászóról
kapta, aki a XX. század elején tárta fel a vályút, melyben egy ideig igényes,
de hozzáférhető turistaút vezetett. Szintén veszélyes az a hosszú, helyenként
nagyon meredek vízmosás, amely a Csorbából vezet szintén észak felé. Paradox
módon veszélyesnek számít a Giewontra vezető legnépszerűbb ösvény, a
Konrád-púpról érkező sárga jelzésű turistaút is. Több ezer láb folyamatos
taposása nyomán (szezonban turisták tömegei járnak erre edzőcipőben, könnyű
utcai cipőben vagy papucsban) a mészkősziklák legfelső rétege simára,
gömbölyűre csiszolódott, amely esőben, nedvesség hatására olyan csúszóssá
válik, mint a jég. Emiatt még a jó túracipőben túrázókat is óvatosságra intik
ezen az útvonalon.
A kilátás a Giewontról meglehetősen
tágas. Észak felé a Gubalówka gerince az első, amit felfedezhetünk, a két
gerinc között Zakopane hatalmas területű városával. Láthatjuk a Havasalját
(Podhale) és a Nyugati-Tátra erdős hegyoldalait. Érdekes látványt nyújt a
Vörös-hegyek (Czerwone Wierchy) csoportja, valamint annak keleti meghosszabbítása
a Gáspár-csúcsig (Kasprowy Wierch). A távolban látható a Magas- és a
Bélai-Tátra néhány csúcsa.
A csúcsra a kék jelzésű jelzett
turistaúton juthatunk fel a Konrád-menedékháztól. Ennek a turistaútnak az
utolsó szakasza vasláncokkal biztosított és egyirányúsított. A csúcstól délre
fekvő Konrád-nyerget (Kondracka Przełęcz) a sárga jelzésen is elérhetjük a
Konrád-púpról vagy a Kis-réti-völgyből (Dolina Małej Łąki). Kicsit feljebb
csatlakozik a kék útvonalba a Palánkos-völgyből (Dolina Strążyska) a
Gombás-nyergen (Przełęcz w Grzybowcu) keresztül ide érkező piros jelzésű
turistaút. Ez utóbbi ösvény azonban a téli időszakban (december 1. és május 31.
között) le van zárva!
